Nagy felzúdulást váltott ki a szociális ügyekkel foglalkozók körében a kormány terve, miszerint az állandó szociális segély egy részét Erzsébet kártyán kapnák az ellátottak. Dióhéjban: kizárólag az állandó szociális segély ötezer forint feletti részéről van szó, önkormányzati döntés alapján. Ezzel párhuzamosan az Erzsébet utalvány felhasználási köre is bővül, a jövőben az élelmiszer mellett tanszerre, iskolai felszerelésre és ruházati cikkre is be lehet váltani. A terv nem vonatkozik a családi pótlékra, a gyesre, a gyedre, stb., ezeket továbbra is készpénzben folyósítják.
Az antierzsébetista tábor érveit kiválóan összefoglalja Szél Bernadett LMP-s képviselő cikke, az alábbiakban ezt az érvanyagot veszem górcső alá.
1. A nélkülözők elsöprő többsége amit tud, a gyermekekre költi -- ha ez így van, akkor az Erzsébet utalvánnyal kapcsolatos gond legfeljebb az lehet, hogy a megszokott helyen tudnak-e vele vásárolni. Fel kell mérni, hogy a segélyezettek valójában hol vásárolnak, és elfogadóhellyé kell tenni ezeket a boltokat, azzal a feltétellel, hogy nem adnak el pult alatt bármit (konkrétan cigarettát, alkoholt és kozmetikumot) az utalvány ellenében. A magyar hagyományokat ismerve egy falusi kisbolttól ilyen fegyelem nem várható. Következésképp vagy olyan bolt válhat elfogadóhellyé, amely a meg nem engedett termékeket a továbbiakban egyáltalán nem árusítja, vagy arról kell gondoskodni, hogy a beváltási fegyelmet biztosító legközelebbi bolt ne legyen elérhetetlen távolságra. Ez nem korlátozza ésszerűtlen mértékben a vásárló szabadságát, hiszen az állandó szociális segélynek célja van, és a célnak megfelelő termékkörhöz a továbbiakban is hozzá lehet belőle jutni.
2. Brutálisan sérül a törvény előtti egyenlőség elve, mert egyesek szabadon rendelkezhetnek a jövedelmük felett, kettesek meg nem -- a törvény előtti egyenlőség elve a bíróságok gyakorlatára és a jogszabályok alkalmazására vonatkozik, ebben az esetben azt követeli meg, hogy egyesek az állandó szociális segélyt ugyanúgy használhassák fel, mint kettesek. Ez az elv nem sérül. Az állandó szociális segély nem munkával szerzett jövedelem, és nincsen olyan elv, hogy a segélyt bárki szabadon használja fel arra, amire akarja. Ellenkezőleg: a segély mások adójából származik, akik ezen a területen is beleszólhatnak a befizetéseik felhasználásába. Szívesen bele is szólnak, és tetszik nekik az Erzsébet utalvány. A szociális "szakma" ebben a kérdésben szembehelyezkedik az adófizetői preferenciákkal, és még meg is van sértődve, hogy a társadalom nem vevő az érveire.
3. A segély korlátozásának logikáját követve a közszolgák, köztisztviselők, kormánytisztviselők, országgyűlési képviselők jövedelemfelhasználását is korlátozni kellene -- az említettek nem segélyt kapnak, hanem az a munkájuk, hogy közszolgáltatást végeznek adófizetői pénzből. A tanár és az orvos is adófizetői pénzből él, amelyet saját munkájával keres meg. A segélyezett "munkája" abból áll, hogy az adófizetők többsége által elvárt életmódot folytat, és igyekszik elhelyezkedni. Az Erzsébet utalvány erre ösztönzi, ezért pozitív mind az adófizetők szemében, mind a segélyezett jól megfontolt érdekei szempontjából.
4. Az alkoholfüggőkön és szenvedélybetegeken így nem lehet segíteni, az utalványt a feketepiacon is eladhatják -- az utalvány megnehezíti a függő életvitelt, ezáltal ösztönöz az elhagyására. Az Erzsébet utalvány nem csodaszer, nem fog minden érintettet garantáltan leszoktatni a káros szenvedélyéről, de pozitív lépést jelent ebbe az irányba. A cigaretta áremelése sem szoktat le mindenkit a dohányzásról, de a dohányzás szignifikáns csökkenéséhez vezet, és ez már üdvözlendő eredmény.
5. Ha a segélyt Erzsébet utalványban adják, a segélyezettnek nem lesz pénze állásinterjúra utazni -- lesz neki, mert csak az ötezer forint feletti részt kapja utalványban.
6. A kis falukban lakók nem boltból, hanem egymástól vásárolják az élelmiszert -- a falusiak hagyományosan a háztájiban állítják elő a saját szükségleteiknek megfelelő élelmiszerek legnagyobb részét, egymástól főleg tejet és mézet vásárolnak. Mivel minden háztájiban van tojás, répa, krumpli, ezekkel vagy napszámmal lehet fizetni a tejért és mézért. A gond máshol jelentkezik: a leszakadás egyik kísérőjele, hogy a segélyezett nem termel semmit a háztájiban, így nincs cserealapja. Az Erzsébet utalvány háztáji gazdálkodásra ösztönöz, ezáltal jótékony hatást gyakorol a segélyezettek életére.
7. A falusi bolt monopolhelyzetben van, sokkal drágábban adja a helyben is termelt élelmiszereket, ezért az emberek piacra járnak, vagy egymástól vásárolnak -- a falusi bolt nem árulja a helyben is termelt élelmiszereket, mert senki sem venné meg őket. Faluhelyen nincs piac, mert nincs rá igény. Piac a legközelebbi városban van, oda eladni, és nem venni járnak a falusiak.
8. Az utalványrendszer költségekkel jár -- a segélyezés is költségekkel jár, nem önmagában a költség a probléma, hanem az, ha a költség nem jár eredménnyel. Az Erzsébet utalvány valószínűsíthetően eredményeket hoz, ezeket mérheti a szakma, illetve érvelhet egy esetleg még hatékonyabb megoldás érdekében. Ugyanakkor semmi sem alacsonyabb hatékonyságú a pozitív életvitelre nem ösztönző segélyezésnél, és semmi sem háborítja fel jobban az adófizetőket. Aki az államot fenntartó adófizetők jogos aggodalmait félresöpri, az a szélsőjobb szálláscsinálója.
9. Az utalványrendszer nem oldja meg az uzsorázás problémáját -- uzsoráshoz azzal a rövid távú illúzióval fordul az ember, hogy több pénze lesz hó végéig, és ez megoldást jelent. Mivel azonban óriási a kamat, jövő hónapban már garantáltan kevesebb pénze lesz. Uzsoráshoz tehát az fordul, aki egy hónapnál kisebb távlatban látja az életét, és nem rendelkezik a társadalom többségére jellemző teleologikus képességgel. Az uzsora ellen részben szigorú büntetéssel, részben igényoldali felvilágosítással lehet eredményt elérni. Az Erzsébet utalvány az uzsora ellen hat, ennél több nem is várható el tőle.
10. Az uzsora egyetlen ellenszere a szociális biztonság -- szerény jövedelmű családból származom, anyám gyakran kért hó végéig száz-kétszáz forintot a szomszédasszonytól, természetesen kamat nélkül. Mivel a következő hó elején meg is adta a tartozását, ebből nem származott gond, sőt ő is tudott adni a szomszédasszonynak, mert kettőjük között szimmetria és viszonosság működött. Az ember akkor veszti el ezt a szimmetriát, ha a tartozását életviteli vagy kulturális okból nem adja meg. Az uzsora aszimmetrikus, olyan emberekre van kitalálva, akik jellemzően nem törlesztenek, nem gazdálkodnak a pénzükkel, és ezt addig nem érzik problémának, amíg erőszak nem fenyegeti őket. A szociális biztonság ebben a helyzetben annyit jelent, hogy a segélyezett szembenéz a ténnyel, hogy jövő hónapban sem lesz több jövedelme, ha nem talál állást, és megtanul kijönni az adott keretből, sőt alkalmassá teszi magát mások átmeneti kisegítésére. Ideje, hogy a szociális "szakma" megbarátkozzon a gondolattal, hogy a segélyek összege egy társadalmi alkufolyamat eredménye. Egyik oldalon vannak a szociális igények, másik oldalon pedig az államháztartási lehetőségek és az adófizetői preferenciák. A szociális szakma akkor végzi jól a dolgát, ha a segélyezettek mielőbb visszatalálnak a munkaerő-piacra, ha életmódjuk alkalmazkodik a többség elvárásaihoz, és ha az érvekkel meggyőzött adófizető nem szavaz a segélyek nullára csökkentését ígérő pártokra. Ehhez -- különösen válság idején -- célszerű leszállni a magas lóról, célszerű beszélő viszonyban maradni a társadalommal.
Szél Bernadett gondolatmenete összefogott, rendszerezett, logikus, híven visszaadja a balliberális oldaltól megszokott érvanyagot. Magyarország előrelépéséhez azonban többre van szükség. Arra, hogy a választók többségét meggyőző és a józan ész kritikáját is kiálló érvek kerüljenek elő. Arra, hogy a "szakma" ne sértődjön meg, ha bevett axiómáit újra és újra bizonyítania kell, hogy ne legyintsen a laikus ellenérvekre, hanem tiszteletet mutasson a demokráciát irányító démoszi elképzelések iránt.
Az antierzsébetista tábor érveit kiválóan összefoglalja Szél Bernadett LMP-s képviselő cikke, az alábbiakban ezt az érvanyagot veszem górcső alá.
1. A nélkülözők elsöprő többsége amit tud, a gyermekekre költi -- ha ez így van, akkor az Erzsébet utalvánnyal kapcsolatos gond legfeljebb az lehet, hogy a megszokott helyen tudnak-e vele vásárolni. Fel kell mérni, hogy a segélyezettek valójában hol vásárolnak, és elfogadóhellyé kell tenni ezeket a boltokat, azzal a feltétellel, hogy nem adnak el pult alatt bármit (konkrétan cigarettát, alkoholt és kozmetikumot) az utalvány ellenében. A magyar hagyományokat ismerve egy falusi kisbolttól ilyen fegyelem nem várható. Következésképp vagy olyan bolt válhat elfogadóhellyé, amely a meg nem engedett termékeket a továbbiakban egyáltalán nem árusítja, vagy arról kell gondoskodni, hogy a beváltási fegyelmet biztosító legközelebbi bolt ne legyen elérhetetlen távolságra. Ez nem korlátozza ésszerűtlen mértékben a vásárló szabadságát, hiszen az állandó szociális segélynek célja van, és a célnak megfelelő termékkörhöz a továbbiakban is hozzá lehet belőle jutni.
2. Brutálisan sérül a törvény előtti egyenlőség elve, mert egyesek szabadon rendelkezhetnek a jövedelmük felett, kettesek meg nem -- a törvény előtti egyenlőség elve a bíróságok gyakorlatára és a jogszabályok alkalmazására vonatkozik, ebben az esetben azt követeli meg, hogy egyesek az állandó szociális segélyt ugyanúgy használhassák fel, mint kettesek. Ez az elv nem sérül. Az állandó szociális segély nem munkával szerzett jövedelem, és nincsen olyan elv, hogy a segélyt bárki szabadon használja fel arra, amire akarja. Ellenkezőleg: a segély mások adójából származik, akik ezen a területen is beleszólhatnak a befizetéseik felhasználásába. Szívesen bele is szólnak, és tetszik nekik az Erzsébet utalvány. A szociális "szakma" ebben a kérdésben szembehelyezkedik az adófizetői preferenciákkal, és még meg is van sértődve, hogy a társadalom nem vevő az érveire.
3. A segély korlátozásának logikáját követve a közszolgák, köztisztviselők, kormánytisztviselők, országgyűlési képviselők jövedelemfelhasználását is korlátozni kellene -- az említettek nem segélyt kapnak, hanem az a munkájuk, hogy közszolgáltatást végeznek adófizetői pénzből. A tanár és az orvos is adófizetői pénzből él, amelyet saját munkájával keres meg. A segélyezett "munkája" abból áll, hogy az adófizetők többsége által elvárt életmódot folytat, és igyekszik elhelyezkedni. Az Erzsébet utalvány erre ösztönzi, ezért pozitív mind az adófizetők szemében, mind a segélyezett jól megfontolt érdekei szempontjából.
4. Az alkoholfüggőkön és szenvedélybetegeken így nem lehet segíteni, az utalványt a feketepiacon is eladhatják -- az utalvány megnehezíti a függő életvitelt, ezáltal ösztönöz az elhagyására. Az Erzsébet utalvány nem csodaszer, nem fog minden érintettet garantáltan leszoktatni a káros szenvedélyéről, de pozitív lépést jelent ebbe az irányba. A cigaretta áremelése sem szoktat le mindenkit a dohányzásról, de a dohányzás szignifikáns csökkenéséhez vezet, és ez már üdvözlendő eredmény.
5. Ha a segélyt Erzsébet utalványban adják, a segélyezettnek nem lesz pénze állásinterjúra utazni -- lesz neki, mert csak az ötezer forint feletti részt kapja utalványban.
6. A kis falukban lakók nem boltból, hanem egymástól vásárolják az élelmiszert -- a falusiak hagyományosan a háztájiban állítják elő a saját szükségleteiknek megfelelő élelmiszerek legnagyobb részét, egymástól főleg tejet és mézet vásárolnak. Mivel minden háztájiban van tojás, répa, krumpli, ezekkel vagy napszámmal lehet fizetni a tejért és mézért. A gond máshol jelentkezik: a leszakadás egyik kísérőjele, hogy a segélyezett nem termel semmit a háztájiban, így nincs cserealapja. Az Erzsébet utalvány háztáji gazdálkodásra ösztönöz, ezáltal jótékony hatást gyakorol a segélyezettek életére.
7. A falusi bolt monopolhelyzetben van, sokkal drágábban adja a helyben is termelt élelmiszereket, ezért az emberek piacra járnak, vagy egymástól vásárolnak -- a falusi bolt nem árulja a helyben is termelt élelmiszereket, mert senki sem venné meg őket. Faluhelyen nincs piac, mert nincs rá igény. Piac a legközelebbi városban van, oda eladni, és nem venni járnak a falusiak.
8. Az utalványrendszer költségekkel jár -- a segélyezés is költségekkel jár, nem önmagában a költség a probléma, hanem az, ha a költség nem jár eredménnyel. Az Erzsébet utalvány valószínűsíthetően eredményeket hoz, ezeket mérheti a szakma, illetve érvelhet egy esetleg még hatékonyabb megoldás érdekében. Ugyanakkor semmi sem alacsonyabb hatékonyságú a pozitív életvitelre nem ösztönző segélyezésnél, és semmi sem háborítja fel jobban az adófizetőket. Aki az államot fenntartó adófizetők jogos aggodalmait félresöpri, az a szélsőjobb szálláscsinálója.
9. Az utalványrendszer nem oldja meg az uzsorázás problémáját -- uzsoráshoz azzal a rövid távú illúzióval fordul az ember, hogy több pénze lesz hó végéig, és ez megoldást jelent. Mivel azonban óriási a kamat, jövő hónapban már garantáltan kevesebb pénze lesz. Uzsoráshoz tehát az fordul, aki egy hónapnál kisebb távlatban látja az életét, és nem rendelkezik a társadalom többségére jellemző teleologikus képességgel. Az uzsora ellen részben szigorú büntetéssel, részben igényoldali felvilágosítással lehet eredményt elérni. Az Erzsébet utalvány az uzsora ellen hat, ennél több nem is várható el tőle.
10. Az uzsora egyetlen ellenszere a szociális biztonság -- szerény jövedelmű családból származom, anyám gyakran kért hó végéig száz-kétszáz forintot a szomszédasszonytól, természetesen kamat nélkül. Mivel a következő hó elején meg is adta a tartozását, ebből nem származott gond, sőt ő is tudott adni a szomszédasszonynak, mert kettőjük között szimmetria és viszonosság működött. Az ember akkor veszti el ezt a szimmetriát, ha a tartozását életviteli vagy kulturális okból nem adja meg. Az uzsora aszimmetrikus, olyan emberekre van kitalálva, akik jellemzően nem törlesztenek, nem gazdálkodnak a pénzükkel, és ezt addig nem érzik problémának, amíg erőszak nem fenyegeti őket. A szociális biztonság ebben a helyzetben annyit jelent, hogy a segélyezett szembenéz a ténnyel, hogy jövő hónapban sem lesz több jövedelme, ha nem talál állást, és megtanul kijönni az adott keretből, sőt alkalmassá teszi magát mások átmeneti kisegítésére. Ideje, hogy a szociális "szakma" megbarátkozzon a gondolattal, hogy a segélyek összege egy társadalmi alkufolyamat eredménye. Egyik oldalon vannak a szociális igények, másik oldalon pedig az államháztartási lehetőségek és az adófizetői preferenciák. A szociális szakma akkor végzi jól a dolgát, ha a segélyezettek mielőbb visszatalálnak a munkaerő-piacra, ha életmódjuk alkalmazkodik a többség elvárásaihoz, és ha az érvekkel meggyőzött adófizető nem szavaz a segélyek nullára csökkentését ígérő pártokra. Ehhez -- különösen válság idején -- célszerű leszállni a magas lóról, célszerű beszélő viszonyban maradni a társadalommal.
Szél Bernadett gondolatmenete összefogott, rendszerezett, logikus, híven visszaadja a balliberális oldaltól megszokott érvanyagot. Magyarország előrelépéséhez azonban többre van szükség. Arra, hogy a választók többségét meggyőző és a józan ész kritikáját is kiálló érvek kerüljenek elő. Arra, hogy a "szakma" ne sértődjön meg, ha bevett axiómáit újra és újra bizonyítania kell, hogy ne legyintsen a laikus ellenérvekre, hanem tiszteletet mutasson a demokráciát irányító démoszi elképzelések iránt.
'A szociális "szakma" ebben a kérdésben szembehelyezkedik az adófizetői preferenciákkal,'
VálaszTörlésIlyen alapon a pogromot is meg lehet magyarázni: amit többen akarnak, az a jó - függetlenül attól, hogy igaz-e.
Általában lusta ingyenélőnek tekinti a segélyezetteket. Nem állítom, hogy olyan nincs - de a másik véglet szerinti általánosítást sem fogadom el.
Hegedűs Imre
EsperantoDebrecen@gmail.com
' Az Erzsébet utalvány nem csodaszer, nem fog minden érintettet garantáltan leszoktatni a káros szenvedélyéről, de pozitív lépést jelent ebbe az irányba.'
Nem. a szenvedélybetegséget ilymódon nem lehet kezelni.
'A gond máshol jelentkezik: a leszakadás egyik kísérőjele, hogy a segélyezett nem termel semmit a háztájiban'
nem is biztos, hogy képes rá...
'a falusi bolt nem árulja a helyben is termelt élelmiszereket, mert senki sem venné meg őket. Faluhelyen nincs piac,'
Egyik állítás sem igaz: éltem olyan faluban, ahol egyes, helyben is termelt élelmiszereket is lehetett kapni. A falusi piac mellett laktunk.
'Az Erzsébet utalvány valószínűsíthetően eredményeket hoz,'
Igen. A birtokon belülieknek, akik be tudják váltani az utalványt. kiszorították a konkurenciát.
Köszönöm a tartalmas észrevételeket, igyekszem tételes választ adni.
Törlés- A pogromot szélsőséges példának tartom, de ha már felvetette: a cári Oroszországban a hatóságok szervezték a pogromot, a lakosság hiába próbálta volna megakadályozni; a csehországi romák és az Olaszországba bevándorolt romák ellen pedig a társadalom felháborodott része szervezte, és a hatóságok csak üggyel-bajjal tudták megfékezni. Egyik ország európaisága sem kérdőjeleződött meg emiatt.
Magyarországon szerencsére hiú baloldali ábránd egy pogrom. A társadalom többségének preferenciáit nem kell feltétlenül kiszolgálni, de a meggyőzés szándéka mellett is kötelező tiszteletben tartani. Akiben nincs tisztelet a démosz iránt, az nem demokrata.
- Igaza van, a segélyezettekkel kapcsolatban nem kell általánosítani. Így aztán kerülendő az az általánosítás is, hogy önhibájukon kívül munka nélkül maradtak, akik szeretnének dolgozni, ha lenne munka. Ez a kérdés erősen emlékeztet a britek "legyen-e személyi igazolvány?" vitájára. Az egyik tábor szerint az emberek túlnyomó többsége törvénytisztelő, ezért felesleges és sértő is őket azonosító okmány hordására kötelezni. A másik tábor szerint a bűnözés azonnal csökkenthető a személyi bevezetésével. A vita eldöntetlen, az átmeneti megoldás pragmatikus: felszereltek mintegy 4 millió térfigyelő kamerát. Nem biztos, hogy jobban jártak, és főleg nem olcsóbban, mintha bevezetik a szig-et. Az Erzsébet utalvány a személyi igazolvány stílusát követi, ellenőrzi, hogy az egyén mire költi az állandó szociális segély ötezer forint feletti részét. Alternatívaként kipróbáltuk a korlátozás nélküli segélyezést, a társadalom szerint nem jött be. A szakma sem adott ki olyan nyilatkozatot, hogy bejött. Ön kiadná?
- Mitől fog a segélyezett gazdálkodni a háztájiban? Attól biztosan nem, hogy ellenőrizetlenül használhatja fel a segélyét. Attól meg valószínűleg, hogy kevesebb alkoholt fogyaszt, és nyilvánvalóvá válik számára, hogy pont annyival többet vásárolhat az utalvánnyal, mint amennyit megspórol a háztájiban termelve.
- Konkretizáljuk a falut, ahol piac volt. A Balaton körül minden faluban van piac, de én erősen haboznék rájuk hivatkozni. Az utalvánnyal kapcsolatos vita szempontjából az a lényeg, hogy a segélyezett hátrányba kerül-e amiatt, hogy bezárul előtte a magánszemélytől való zöldség- vagy tejbeszerzés lehetősége. Nem zárul be előtte, hiszen egyrészt ott az ötezer forint készpénz, másrészt a csere és a napszám lehetősége. Én jó néhány piac nélküli faluban jártam és laktam, ezzel az észrevétellel szerettem volna jelezni, hogy a "szakmának" fogalma sincs a falusi életről. Az általam ismert falukban egy segélyezett nem vesz kaját a piacon, de tojásért bármikor kap tejet. A segélyezett nem vesz húst, hanem kimegy a kertbe, és levág egy csirkét. Nem vesz krumplit vagy répát, hanem hátrasétál, és kiás egy párat. Ha ön ehhez képest lényegi új adatokkal rendelkezik, kérem, gazdagítsa ismereteimet.
Törlés- Az Erzsébet utalvány nyilvánvalóan helyzetbe hoz egy kört -- ahogy az előző rendszerek mindegyike, hogy-hogy eddig nem fájt? Nem értem azt a kitételt, hogy akik be tudják váltani az utalványt. Mindenki be tudja váltani az utalványt. A konkurencia kiszorítása ugyanakkor jogos észrevétel, rövid távon jót tesz a nemzetgazdaságnak, hosszú távon viszont nem szigetország, hanem versenyképes ország akarunk lenni, össze kell békítenünk a hazaiak támogatása és a versenyképesség erősítése szempontot. Kérem, fontolja meg, hogy nem létezik olyan rendszer, amely nem hozza előnybe az üzemeltetőit, nincsen olyan közbeszerzési szerződés, amely ne szorítaná ki, legalábbis a szerződés idejére, a konkurenciát. Ezek akkor válnak ütős érvvé, ha az észrevételező jobb alternatívát mutat fel. Ön szerint jobb alternatíva, hogy ne legyen egyetlen magyar kézben az utalványrendszer, hanem legyen inkább három francia cégé? Természetesen más lenne a helyzet, ha magyar cégek is üzemeltetnének külföldi hálózatokat, akkor nem lenne létfontosságú visszaszerezni a hazai bázist. Az Európai Unió a gazdasági jólét érdekében jött létre, ideje lenne a segélyen túl is látnunk ebből valamit.
A pogrommal kapcsolatos válasza után legszívesebben nem írnék semmit... Én nagyon remélem, hogy nem az egykori cseh- vagy oroszországbeli viszonyok elérése a cél... Félek, hogy az Orbán Viktor-féle egyszemélyi vezetés még annál is rosszabb viszonyokat fog meghonosítani. Ami a porgom - bármilyen - "baloldali ábránd"-nak feltüntetését illeti: önmagát minősíti vele...
VálaszTörlésA társadalom többségének a preferenciáiról: ön még soha nem hallott tömegmanipulációról? Például előbb a rendvédelmisek elleni uszításról - szemkilövetők - majd a rokkantak ellen - csalók. Így, általánosságban... Előre megadva, hogy hány embert kell a nemlétező munkaerőpiacra "visszavezetni"... Majd a diadaljelentés: 16 ezer ember nem jelentkezett vizsgálatra. Nos, tagja vagyok a mozgilevlist levelezési listának. Nem tudom, a 300 tag közül hány volt jelentkezni köteles. De azt igen, hogy két tag is panaszkodott a listán - ellátást megszüntető határozat miatt. Mindketten igazolni tudták jelentkezésüket...
Egy, csak engem érintő ügyről a "többség véleményének" a tiszteletben tartásáról: hemofíliás beteg vagyok - és mint ilyen, a Magyar Hemofília Egyesület nevű érdekvédelmi szervezet egyik alapítója. 2009-ben bármilyen előzetes értesítés nélkül kizárt a vezetőség - olyasmire hivatkozva, amiért addig senkinek "ejnye-bejnyét" sem mondtak. A szervezet közgyűlése nem hagyta jóvá a kizárást - ezért a szavazást "nincs meg az 50% +1 szavazat, ezért kérem, újra szavazzanak" alapon ismételték. Olyan vezetőségi tag (!) is megszavazta kizárásomat - aki addig soha egy szót sem váltott velem. Azzal indokolta szavazatát, hogy - jóban kell lnnie az egyesület kizárásomat kezdeményező vezetőjével... Nos, ennyit ér a demokrácia, arra éretlenek kezében. Remélem, ennyi elég erről.
A munkalehetőségről: itt, Hajdú-Bihar Megyében a munkaügyi központban nekem azt mondták legutóbb, hogy 20 meghirdetett állásuk van - és húszezer nyilvántaartott munkanélküli... Ebben akkor a "visszairányított" rokkkantak és rendvédelmisek nem szerepeltek... Nos, ilyen helyzetben enyhén szólva érdekes számonkérni bárkin a munka nélkül maradás okát. Előbb változtassanak az arányokon.
Erzsébet utalvány: a p é n z sokkal régebbi, általánosabban elfogadott. Ne a segély formájával akarjanak nevelni mindenkit - nem is vizsgálva azt, hogy indokolt-e az, vagy sem. Egy, a kormány megosztó, uszító módszerei közül ez is...
Gazdálkodás: nem mindenki alkalmas rá. Attól még nem feltétlenül issza el a havi 22800 forintot (ennyi a segély). Próbáljon egy évig csak a segélyt beosztva élni - és ne tudja, meddig tart az állapot. Egy év múlva megbeszéljük a tapasztalatait. Ekkora összeg mellett "korlátozás nélküli"-ségről beszélni arcpirító.
A falu Debrecentől 29 km-re délre van.
"A segélyezett nem vesz húst, hanem kimegy a kertbe, és levág egy csirkét. Nem vesz krumplit vagy répát, hanem hátrasétál, és kiás egy párat."
Ez is átalánosítás. Van ilyen - de olyan is, aki ezt nem tudja megtenni - például elektomos kerekeszékben ülve. Elképesztően sablonos elképzelése van "a segélyezett"-ről.
"Ön szerint jobb alternatíva, hogy ne legyen egyetlen magyar kézben az utalványrendszer, hanem legyen inkább három francia cégé?"
Fizessenek pénzben - és tekintsék embernek "a segélyezett"-et. Ugyanolyannak, mint ön, vagy Orbán Viktor, vagy bárki más. Mindaddig, amíg nem derül ki az ellenkezője.
Hegedűs Imre
"Fizessenek pénzben - és tekintsék embernek "a segélyezett"-et."
TörlésKedves Hegedűs úr! A segélyezettet embernek tekintem, a segélyezőket is. Attól tartok, a két csoport homlokegyenest ellenkező vélekedései között feloldhatatlan az ellentét. A demokrácia nem képes őket megegyezésre juttatni, mindössze lehetővé teszi az ellentétek kibeszélését. Köszönöm, hogy kifejtette az álláspontját. 1 pont önnek: nem gondoltam, hogy egy Debrecentől 29 kilométerre lévő faluban van piac. 1 pont nekem: a cseh és olasz pogromok tavaly, illetve 3 éve történtek. Szintén 1 pont önnek: kerekesszékben tényleg nem lehet háztájit művelni. 1 pont nekem: mennyire jellemző a falun élő állandó szociális segélyezettekre ez az élethelyzet?
Elfogadom, hogy az Erzsébet utalványban részesülők tartósan elégedetlenek lesznek, és észérvekkel ezen nem lehet változtatni. Valószínűsítem ugyanakkor, hogy az adófizetők tartósan elégedettek lesznek az utalvány bevezetésével, és nem keresnek még ennél is kellemetlenebb megoldásokat a szélsőjobbon. Ez működőképes kompromisszumnak tűnik.
Üdvözlöttel: Vértes László
Helyesen: Üdvözlettel...
VálaszTörlésErre én már kétszer is elküldtem a válaszomat - mindkétszer eltűnt innen. Ha ön szerint egy véleményre válasz annak törlése - nem látom értelmét további kommunikációnak.
VálaszTörlésTechnikai probléma lehet, kérem, küldje el még egyszer, kíváncsi vagyok rá. Senki hozzászólását nem töröltem még, várom értékes gondolatait.
TörlésEszembe jutott, miért tűnhet el a hozzászólás: 4950 karakter a limit. Próbálja meg két részben feltenni, mint én az első választ. Egyben az is hosszú volt.
Törlés"a cseh és olasz pogromok tavaly, illetve 3 éve történtek."
VálaszTörlésVolt ilyen már több, mint száz éve is. Olvassa el Valentyin Katajev: A távolban egy fehér vitorla című regényét.
Írt egy Ogyesszában volt pogromról is...
"mennyire jellemző a falun élő állandó szociális segélyezettekre ez az élethelyzet?"
Az említett listán (mozgilevlist@yahoogroups.com) 18-an utaltak valamilyen formában kerekesszék használatára a kb. 100 megszólaló közül (a többi kb. 200 tag csak olvassa a listát). Azt, hogy hányan laknak falun, nem tudom, de azt igen, hogy vannak ilyenek is köztük.
"Valószínűsítem ugyanakkor, hogy az adófizetők tartósan elégedettek lesznek az utalvány bevezetésével,"
Ismét ok nélkül általánosít - és azok is, akik "megnevelendő" személyeket látnak az egészségi állapotuk - vagy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete - miatt segélyre szoruló emberekben...
Üdvözlettel:
Hegedűs Imre
"A segélyezettet embernek tekintem, a segélyezőket is. Attól tartok, a két csoport homlokegyenest ellenkező vélekedései között feloldhatatlan az ellentét."
VálaszTörlésIsmételten általánosít: egyik csoport sem homogén. Az sem mindegy például, hogy egy "segélyező"-nek (adófizetőnek) van-e segélyezett ismerőse vagy rokona... A mai helyzetben, amikor a munkaképes korú lakosság ötven-valahány százalékának van munkája, biztosan sok adózó ismer olyan segélyezettet, akiről tudja, hogy semmi szükség az utalvánnyal való "nevelésére". És azt is tudja az illető adófizető polgár - hogy nagyon könnyen segélyezetté válhat ő maga is önhibáján kívül. Személyes infornmáció: programozóként dolgoztam 1994-ig az azóta megszűnt Magyar Gördülőcsapágy Művekben. Az utolsó 10 évben ugyanolyan egészségi állapotban dolgoztam ott - amilyen alapján elbocsájtásomkor 100%-os II. kategóriás rokkanttá nyilvánítottak. Ugyanis ennek megállapítását csak akkor kértem. Sejtettem, hogy nem találok munkát egyhamar. (Egyébként az MGM-ben programozóként is kellett csapágyat csomagolnom június 30-án, ugyanis a tervet a gyárnak csapágyakban kellett teljesítenie. Csapágyat esztergálnom azért nem kellett, mert már említett betegségem miatt az üzemorvos nem engedte volna.)
Már rokkantnyugdíjasként végeztem el az informatikus könyvtáros szakot. Van magyar-eszperantó fordító-tolmács oklevelem is. Egyébként nem unatkozom. Korrektúrázom az Eszperantista Mozgássérültek Szövetsége havonta megjelenő kiadványát, lefordítottam eszperantóra egy, a betegségemről szóló könyvet, most egy másik könyvet fordítok, építettem a matarka cikkcím-adatbázist (http://www.matarka.hu/folylist.php) és Nagy-Britannia startlapjának (http://startpage.co.uk/) 10 aloldalát. Pénzt csak az utóbbi két esetben kaptam, a többi társadalmi munka...
Kedves Hegedűs úr!
TörlésAz általánosítás a világ megismerésének alapvető módszere, nélküle az ember semmit sem tud kezdeni a körülötte tapasztalható jelenségekkel. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy az absztrakt állítások ne ütközzenek a konkrétumok többségével. Én erdő megközelítésben írtam a témáról, ön pedig felhívta rá a figyelmemet, hogy azért a fák is érdekesek, érdemes őket közelről megismerni.
Köszönöm, hogy megosztotta velem a gondolatait, sok sikert kívánok szimpatikus tevékenységeihez.
Tisztelt Vértes László Úr!
VálaszTörlésAz alábbi linket azért küldöm el - mert rámutat arra, hogy az utalványt (bármilyet, nem csak Erzsébet-) elfogadó hely hogyan tud visszaélni helyzetével. Egy újabb érv arra - hogy utalvány helyett pénzben kellene a támogatást nyújtani. A link:
http://index.hu/belfold/2012/05/11/erzsebet-program_szocialis_udules/
Mellékesen, a mozgáskorlátozottak gépjárműszerzési támogatásának intézésével megbízott bank is jócskán megcsapolja az állam által nyújtott támogatást - utalvány nélkül is. Ha érdekli az eset, küldök linket az ügyről.
Üdvözlettel:
Hegedűs Imre
EsperantoDebrecen@gmail.com
Tisztelt Vértes László Úr!
VálaszTörlésAz alábbi linket azért küldöm el - mert rámutat arra, hogy az utalványt (bármilyet, nem csak Erzsébet-) elfogadó hely hogyan tud visszaélni helyzetével. Egy újabb érv arra - hogy utalvány helyett pénzben kellene a támogatást nyújtani. A link:
http://index.hu/belfold/2012/05/11/erzsebet-program_szocialis_udules/
Mellékesen, a mozgáskorlátozottak gépjárműszerzési támogatásának intézésével megbízott bank is jócskán megcsapolja az állam által nyújtott támogatást - utalvány nélkül is. Ha érdekli az eset, küldök linket az ügyről.
Üdvözlettel:
Hegedűs Imre
EsperantoDebrecen@gmail.com
Kedves Hegedűs úr! Ennek az üdültetési konstrukciónak és a mozgáskorlátozottak autótámogatásának is a jobboldal helyzetbe hozása a nem titkolt célja. Jól látja, hogy a jobboldali kormány egy anyagi hátország kiépítésével foglalkozik. A baloldali kormány is ezzel foglalkozott, és amint ismét hivatalba kerül, ezzel fog foglalkozni. Én ezt elfogadom a magyar valóság, valamint a demokratikus országok valósága részeként. Ha ön tud jobbat, alapítson pártot.
TörlésElég szomorú, ha ehhez pártot kell alapítani. Egyébként igaza van.
VálaszTörlésA pártalapítás a demokrácia működésének alapeleme, ugyanakkor nagy munka. Mire a rengeteg munkát beleteszik az alapítók, hasonlóan fognak gondolkodni a magyar társadalomról, mint a mai pártok. Kicsit megértem őket: az ember belefásul, meghasonlik, ha tiszta szívvel mondott üzeneteit letojják, és csak a piszkos szándékkal keltett balhékra vevők. Valójában ez a "korrupció" háttere. Ez nagyobb részben nem korrupció, hanem a társadalom által megtagadott jogos javadalmazás felvétele alternatív módszerekkel, illetve a politika mint a lehetséges művészete. Annál nagyobb a "korrupció", minél nagyobb a tájékozatlanság arról: a politikusi munkáért mennyi járna jogosan, hogyan működnek a nyugati demokráciák, mi a dolga egy hivatalban lévő kormánynak.
TörlésJózan befejező mondatában már benne érzem a felismerést, hogy a magyar társadalom nem egy létező baloldal és egy idealizált jobboldal között választhat, hanem két létező kormányképes formáció áll rendelkezésére (mindkettő a maga jól ismert hibáival), valamint némi nyomást gyakorolhat rájuk a kisebb pártokra szavazva (LMP, Jesz, Jobbik + amit időközben alapítunk). Az LMP kb. 4 éves, Schiffer András alapította, gyakorlatilag egyedül, a Védegylet és az Élőlánc tagságát felhasználva. A Jesz egy éves, Makay Zsolt hozta létre az MDF romjain. Nem lehetetlen a feladat, elszántaknak való. Sajnos ahogy éttermet nem az alapít sikerrel, aki szívesen főzne valami csudajót a közönségnek, hanem aki kiismeri magát a helyválasztás, a haszonkulcs és a védelmi pénzek világában, és eleve elég pénzzel indul, pártot is az alakít, aki az átlagemberhez képest tárgyilagosan látja, mennyi szavazattal mennyi állami támogatáshoz lehet jutni.
Tisztelt Hegedűs úr! Blogom célja, hogy a választók tájékozottabban, tettre készebben legyenek elégedetlenek, akarjanak és tudjanak is változtatni. Figyelmébe ajánlom a frissebb bejegyzéseket, várom hozzászólásait.