2013. január 27., vasárnap

A humanizmus kihívásai

A humanizmus a félig meggondolt gondolatok komoly szellemi kihívásokkal élő rendszere. Belső ellentmondásainak jegyzéke hosszú, helyes elképzeléseinek listája rövid, ezért utóbbival kezdem: a humanizmus helyes felismerése, hogy az értelmes ember számára a legélhetőbb egy emberközpontú világ.

Most pedig lássuk az ellentmondásokat.

1. A humanizmus egyetemesnek véli magát, valójában azonban az európai kereszténység terméke, és az Európából kivándoroltak körén kívül sehol máshol nincs rá sem hajlandóság, sem kereslet.

2.  A humanizmus szereti az evolúcióval cukkolni a keresztény egyházat, miközben épp oly kevéssé fogadja el, ami az evolúcióból következne, mint bárki más a világon.

3. A humanizmus a hittel szemben a tudomány aduját játssza ki, a következetes tudomány elől viszont saját hitrendszerébe, a politikai korrektségbe menekül.

4. A humanizmus középpontjában elvben az ember áll, mégis haragosan utasítja el az érvet, hogy Isten tervének középpontjában szintén, csak átgondoltabb megközelítésben. A humanizmus nem tűri az okosabb konkurenciát.

5. A nagy humanisták életének középpontjában nem "az" ember, hanem általában egyetlen ember önzése áll, így a boldogságukra hivatkozva erősen leamortizálják a körülöttük élőket.

6. A humanizmus az ember erejét és dicsőségét hirdeti, ezáltal utat nyit az erős emberek dicstelen szándékainak.

15 megjegyzés:

  1. Ha más haszna nem is volt annak a számtalan kérdésnek, amelyet a recenzor valaha feltett a blogszerzőnek, mint hogy a blogszerző eljutott eddig a posztig, akkor már megérte. Ezt az ironizálás szándéka nélkül, őszintén mondom.

    A blogszerző valamilyen oknál fogva soha nem azzal kezdi, hogy világosan lefekteti azon világnézeti alapokat, amelyekről elrugaszkodik, és soha nem azzal folytatja, hogy erről az alapról elrugaszkodva Ő (személy szerint) így meg úgy látja a dolgokat, de persze van más értelmes megközelítés is. A blogszerző mindig azzal kezdi, hogy a körülötte lévő világ nyelvén (pontosabban: azt imitálva) próbál olyan gondolati hálókat szőni, amelyek végiggondolása (kizárólag a blogszerző szabályai szerint és tanítói-tálibi iránymutatása mellett, persze) végül oda vezet, hogy a blogszerző saját személyes választott világnézete az egyedüli logikus, biztos, erkölcsös, értékes, fejlett, sőt, hovatovább tudományos és emberarcú világnézet: az istenhit, ezen belül a monoteista istenhit, ezen belül az egyetemes katolikus anyaszentegyház által megjelenített katolicizmus.

    Ezt persze itt-ott nyíltan is kimondja posztjaiban (lásd, ismét csak, a tizenvalahányrészes "Áttérjek?" című posztsorozatot, ahol felületes és irritáló stílusban, sokszor kifejezetten bántóan és tiszteletlenül végignyálazza a többi vallást, ideértve az "ateizmus-vallást" (!!!) is, kifejtve, azok miért nem elég "fejlettek" a katolicizmushoz képest).

    (http://verteslaszlo.blogspot.hu/2012/06/atterjek-1-resz-krisna-tudat.html)
    (http://verteslaszlo.blogspot.hu/2012/06/atterjek-9-resz-ateizmus-materializmus.html)

    Az alapvető retorikai keret és minta azonban mégiscsak mindig az, hogy a blogszerző kalákában (értsd: egyedül) "közéletet javít" (korábbi blogalcíme szerint), illetőleg "jólétet tuningol" (jelenlegi blogalcíme szerint), miközben valójában saját, személyes, megkérdőjelezhetetlen, 100%-ig magabiztos katolikus hitét támogatja körbe saját maga számára -- mindegy, milyen gondolati és ténybeli torzítások árán, illetőleg igyekszik azt megoldásként ajánlani (mit ajánlani: tukmálni) MINDEN problémára, beleértve a bankszabályozást (a bankok számítsanak kamatot újszövetségi alapon) és a túlnépesedést is (szüljünk több katolikus gyereket szentségi házasságban) is. A blogszerző jó tanító, jó tálib. Rettentő rossz kommunikátor viszont.

    Kiderült az is végre: a blogszerző egészen más okokból nem válaszol, nem válaszolt és nem fog soha válaszolni (lényin zsil, zsiv és búgyet zsity, kábé egy szinten mozgunk) egyetlen ellenőrzőkérdésre sem, mint amilyen okokat a recenzor feltételezett. A recenzor sokáig azt gondolta, a blogszerző felkészületlen és nem tudja állításait tényekkel alátámasztani, mert nincs birtokában a tényeknek. Aztán azt is gondolta, hogy a blogszerző logikai készségei valamilyen tényező hatására kicsit, hogy mondjam, meg-megbicsaklanak, és érdemes lenne segíteni neki abban, hogy ezekre a pontokra rámuttva esetleg finomítsa a rendszerét. De egészen másról van szó. A blogszerző világában nincsenek tények, csak hit van. Amire pesze lenne logikus (a saját rendszerén belül logikus) viszontválasza: de, vannak tények, egy biztosan: tény, hogy Isten és a hit a válasz mindenre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgyhogy most elkezdjük kijegyzeteli a Mester szavait, hogy az "ésszerű olvasó" is értse, amit a Mester ír.

      Ez az "ésszerű olvasó" nem az az "ésszerű olvasó", akire a Mester rendszeresen hivatkozik (aki egy napig járt iskolába, és ezen túl csak az intuíciójára, a józan eszére és az istenhitére támaszkodik), és aki a Mester írásait azonnal megérti, mert kritika nélkül elfogadja azt olyan áhitattal, ahogyan a templomban szokás a prédikációt hallgatni -- mert ha a pap hülyeséget mond is (mint ember), az üzenete összessége akkor is megkérdőjelezhetetlen (mert az isteni eredetű és hitünkkel egybeesik).

      Ez az ésszerű olvasó az az ésszerű olvasó, aki valóban ésszerűen gondolkodik, és nem csak a prédikációt hallgatja. Lehet vallásos és agnosztikus vagy ateista, a lényeg, hogy gondolkodik.

      Tehát.

      Törlés
    2. VL: "A humanizmus..."

      "Humanizmus" alatt VL nem azt érti, amit a szó a hétköznapi szóhasználatban jelent, és amire az átlagos ésszerű olvasó magától gondolna. Humanizmus alatt VL azt a reneszánsz óta létező gondolatot érti, amely szerint (a magyar Wiki szavaival) "mindennek mértéke az ember, ami nagy fordulat volt a korábbi istenközpontúsághoz képest". Az angol Wiki még pontosabb: "Humanism is a group of philosophies and ethical perspectives which emphasize the value and agency of human beings, individually and collectively, and generally prefers individual thought and evidence (rationalism, empiricism), over established doctrine or faith (fideism)." (Hevenyészett fordításban: "A humanizmus olyan filozófiák és etikai látásmódok csoportja, amelyek az emberi lények értékét és cselekvőségét hangsúlyozzák mind egyéni, mind kollektív szinten, és általában előnyben részesíti az individuális gondolkodást és a bizonyítékokat (racionalizmus, empirizmus) az áthagyományozott doktrínához vagy a hithez (fideizmus) képest.") (A "fideizmus" szót a Wiki nem a katolikus nyelvhasználat szerinti értelmében használja, hanem általában arra a szemléletmódra, amelysnek alfája és omegája a vallásos hit.)

      Törlés
  2. VL: "A humanizmus a félig meggondolt gondolatok komoly szellemi kihívásokkal élő rendszere."

    Értsd: az, ami nem Istenre és a vallásra alapul, az "félig meggondolt", hiszen aki "rendesen átgondol" mindet, az KIZÁRÓLAG istenhívő, vallásos (és valószínűleg katolikus) lehet csak. Erre blogszerzőnk egyébként több alkalommal utalt is, közvetve éppúgy, mint közvetlenül (például: aki nem hisz Istenben, az oroszrulettezik, hiszen nem tudhatja biztosan, hogy nem kerül-e a pokolra).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A "komoly szellemi kihívásokkal élő" fordulat VL-nél példa arra, hogyan igyekszik a körülötte lévő világ nyelvét imitálni. Az általa "politically correct"-nek nevezett nyelvhasználat fordulatai ilyenek: nem "nyomorék", hanem "fogyatékos"; később pedig nem "fogyatékos", hanem "fogyatékkal élő". Autista barátomról azért mondom -- többnyire --, hogy "autizmussal él", mert tudom róla (és ő is tudja magáról), hogy az autizmus a személyisége egyik vonása, de nem annak lényege. De ez csak példa. A "komoly szellemi kihívásokkal élő" VL cinikus PC-imitációjában azt jelenti, hogy aki nem istenhívő, az -- egyszerűen -- buta. Ezt egyébként számtalanszor kifejtette már közvetve és közvetlenül; most is elismétli a 4. pontban: "A humanizmus nem tűri az okosabb konkurenciát."

      Az okosabb konkurrencia természetesen az istenhit, amely nem "okosságon" alapszik, hanem önfeladáson (átadom magamat Istennek). Érdekes, hogy az iszlámot VL mindig azért támadja, mert a szó jelentése "submission", az ember Istennek való önátadása. (Tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyenfajta bukfencek VL-t nem zökkentik ki, legföljebb újabb háló szövésére ihletik, olyan pók ő, aki sző, sző, sző, miközben azt mormogja, hogy "hülyék ezek, hülyék ezek, hülyék ezek".)

      Törlés
    2. VL: "2. A humanizmus szereti az evolúcióval cukkolni a keresztény egyházat, ..."

      Vorgrimler vatikáni teológus teológiai szótára kiemeli, hogy "a leszármazási elmélet mint egyetemes értelmezési modell általános elfogadást nyert" (hogy lehet valakit cukkolni egy általánosan elfogadott dologgal?); Vorgrimler rámutat, hogy XII. Piusz pápa (1958-ban hunyt el) "az evolúciós elmélet és a teremtéstan bizonyos fokú összeegyeztethetőségét állapította meg", értsd: az egyház elfogadja az evolúciót mint a földi élet fejlődésének biológiai modelljét/magyarázatát. Ez rendben is van.

      Ráadásul az evolúció NEM foglalkozik sem az élet keletkezésével (azzal a biogenezis foglalkozik), sem a világ létrejöttével. A II. Vatikáni Zsinat óta Vorgrimler megfogalmazásában "a természettudományok és a teológia közti párbeszéd szükségessége ma nem annyira az evolúciós elméletekre, mint inkább szűkebb témakörökre (agy, lélek, tudat; "evolúciós etika" és viselkedéskutatás) vonatkozik". Értsd: az egyház megbékélt az evolúcióval (!) ÉS párbeszédben (!) gondolkodik.

      VL lemaradt egy brossúrával; ő nem párbeszédre törekszik a természettudományok és a teológia között; az ilyen kísérleteket "cukkolásként" éli meg (én is úgy élném meg, ha a biológiatudományok keretei közt tett állításomra rákérdeznének és nem tudnám az álláspontomat a tudomány keretein belül alátámasztani), hanem az olcsóbb megoldást választja: a kettő "egyensúlyba hozását" szorgalmazza olyan alapon, hogy mindkettő egyformán "spekulatív", tehát egyformán szerepet kell kapniuk az ember (MINDEN ember) gondolkodásában, lásd: "A matekkal kevesebb összefüggést lehet átlátni, mint gondoljuk, a teológiával pedig többet, mint gondoljuk, így jön létre az egyensúly." (http://verteslaszlo.blogspot.com/2013/01/kerdezz-felelek-matematikarol.html?showComment=1359005694412#c39174932705145920)

      A miheztartás végett: VL nem egyensúlyt akar, hanem azt, hogy a vallás bekebelezhesse és felhasználhassa a maga céljaira a természettudományokat. A "végső szó" ugyanis VL szerint nem a tudományé, hanem Istené és a hité ("Más megfogalmazásban, az evolúció nem emberközpontú, még csak nem is emberarcú, ezért számunkra végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan." -- http://verteslaszlo.blogspot.hu/2013/01/az-evolucio-celja-koruli-paradoxon.html).

      VL: "2. A humanizmus [...] épp oly kevéssé fogadja el, ami az evolúcióból következne, mint bárki más a világon.

      Ezen a ponton visszaléphetünk az első mezőre: aki "végigondolja" a dolgokat, az az evolúció végiggondolásával is csak Istenig és a váallásig juthat el; ha nem ide jut el, akkor buta (vagy nem is ember: "Aki az evolúciót végső fokon el tudja fogadni, abban nincs együttérzés, nincs alternatív gondolat, röviden: nem ember." -- http://verteslaszlo.blogspot.com/2013/01/az-evolucio-celja-koruli-paradoxon.html?showComment=1359217975207#c6355042647933090453).

      Törlés
    3. VL: "3. A humanizmus a hittel szemben a tudomány aduját játssza ki, a következetes tudomány elől viszont saját hitrendszerébe, a politikai korrektségbe menekül."

      A tudomány nem adu, hanem az emberiség -- a teljes emberiség -- közös kultúrkincse, amelynek gyümölcseit a blogszerző élete csaknem minden pillanatában élvezi a tartósított üveges sörtől a PC-n és az interneten keresztül az autóig és a fűtött lakásig; még a homeopatikus varázsszereket se tudná beszedni, ha a valódi tudomány meg nem alkotta volna a gyártásukhoz szükséges fiolarázó berendezéseket. (És hogy egy kiskaput bezárjunk: ha a jövőben kiderül, ami eddig nem, hogy a homeopátia alapelvei (!) helytállóak, akkor az be fog épülni jövőbeni természettudományos gondolkodásunkba, de ezen még dolgozni kell, amire egyelőre hajlandóság se nagyon van.)

      Ha egy istenhívő ember úgy érzi, hogy cukkolják, akkor ugyanúgy fordulhat a tudományokhoz, mint bárki más (a tudományt nem ateisták művelik; az erre vonatkozó amerikai kutatások eredményére már hivatkoztam -- http://www.pewforum.org/Science-and-Bioethics/Scientists-and-Belief.aspx).

      VL is folyamodhatott volna a tudományhoz, amikor felmerült a kérdés, mivel igazolja azt az állítását, hogy a DNS nem jöhetett létre isteni beavatkozás nélkül, és hogy a ma ismertnél kisebb DNS-genommal "nem lehet szaporodni". Nem tette. Ehelyett jött elő a tudomány és a vallás "egyesúlyával": ha valamit tudományosnak hangzót mondasz, de nem tudod bizonyítani, akkor majd a teológia kisegít, és akkor is neked van igazad (http://verteslaszlo.blogspot.hu/2012/12/az-elet-titka_15.html).

      Törlés
    4. VL: 4. "A humanizmus középpontjában elvben az ember áll, mégis haragosan utasítja el az érvet, hogy Isten tervének középpontjában szintén, csak átgondoltabb megközelítésben."

      VL a "humanizmus" fogalmat "ateizmus" értelemben használja. Az nem zavarja, hogy a humanizmus hívei nagyrészt vallásos, keresztény emberek voltak (ezért nem utasították el feltétlenül Isten tervét, csak azt a vallási érzület keretein belül kezelték és kész).

      VL azonban fekete-fehérben gondolkodik. Ezzel jó, ha tisztában vagyunk, amikor VL hangzatos sorait olvassuk. Valahányszor "következetes" gondolkodásról beszél, egyetlen megoldást fogad el: Istent és a katolikus vallást. Ezzel nincs gond; ez jogában áll; más kérdés, hogy amikor szóbaállunk vele, akkor tudnunk kell előre, hogy mire számíthatunk.

      Törlés
    5. VL: "4. A humanizmus középpontjában elvben az ember áll, ..."

      Ha VL szóhasználatával lefordítjuk ezt úgy, hogy a nem vallásos ember gondolkodásának központjában az ember áll, míg Isten tervének a központjában is az ember áll, akkor világosan látunk mindent: a nem-vallásos ember Isten tételezését megúszva foglalkozik a dolgaival, a vallásos ember meg Isten képzete és a köré szerveződő vallási hitrendszer prizmáján keresztül fókuszál pontosan ugyanarra. Az ember vagy vallásos/hívű, vagy nem az. VL szerint a különbség valójában abban áll, hogy (1) a nem vallásos ember buta (lásd fenn); (2) a nem vallásos ember is vallásos ("ateizmusvallás", "tudományvallás" és egyéb szóvirágok).

      Törlés
  3. VL: " A humanizmus nem tűri az okosabb konkurenciát."

    Ha azt vesszük, hogy a tudomány a modern emberi élet egyik legkompetitívebb része, ahol idő- és forrásráfordítások célozzák, hogy a KÖZÖS tudásunk gazdagodjék, akkor eléggé fantazmaszaga van annak az állításnak, hogy "a humanizmus nem tűri az okosabb konkurrenciát". A természettudományos világban -- az ott is jelenlévő politika ellenére -- kifejezetten népszerű az, aki okosabb (ha eltekintünk a közvetlen ellenérdekeltek és irigyek maroknyi körétől).

    Nota bene: VL nyelvén "okosabb konkurrencia" az istenhit, lásd az 1. pontot.

    VL azért tartja "okosabbnak" hinni Istenben, mert mivel nincs tényszerű tudása arról, mi történik vele halottaiban (lehet, hogy csak "egyszerűbb széndarabkákra (!) esik" -- http://verteslaszlo.blogspot.hu/2012/12/az-elet-titka_15.html --, de az is lehet, hogy Isten jobbján trónol majd), "okosabbnak" tarja, biztos, ami biztos, hinni, mert azzal nem jár rosszul.

    Hogy ez mindenki más szerint is "okosabb" megoldás-e, az ugye kérdés.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. VL: "5. A nagy humanisták életének középpontjában nem "az" ember, hanem általában egyetlen ember önzése áll, így a boldogságukra hivatkozva erősen leamortizálják a körülöttük élőket."

      Újabb szép példa VL fekete/fehér, ún. "okos" gondolkodásának mélységeire: aki humanista, az ateista, önző, individualista, liberális, homoszexuális, és valószínűleg zsidó is. (Aki azt gondolja, hogy ez itt most dühödt fröcsögés, az olvassa végig Vértes László vonatkozó blogbejegyzéseit, és ízlelgesse például azt a szép megállapítását, hogy "a diaszpórában élő zsidók számára értelmezhetetlen az önmérséklet".)

      Törlés
    2. VL: "6. A humanizmus az ember erejét és dicsőségét hirdeti, ezáltal utat nyit az erős emberek dicstelen szándékainak."

      A csattanós befejezésnek szánt utolsó mondatot azért gondoljuk át:

      (1) A humanizmus az ember erejét és dicsőségét hirdeti, ezáltal utat nyit az erős emberek dicstelen szándékainak.

      (2) A kereszténység, például, 2000 éves története alatt nyilvánvalóan nem hirdette a keresztény hit erejét és dicsőségét, és nem nyitott utat az erős vallási rendszerek dicstelen szándékainak.

      (3) Ha mégis történt valami csúnya dolog, amelynek az elkövetői keresztény népirtók vagy pedofil papok voltak, az ugye kiesik a rendszerből, mert egyrészt az ilyen ember "nem keresztény", nem rontja a renomét, másrészt minthogy a katolicizmus a legfejlettebb vallás (lásd az "Áttérjek?" sorozatot), a katolicizmus terjesztése nem erős emberek dicstelen szándéka, hanem a jó emberek dicső szándéka, és ez mekkora különbség már, de nem?

      Törlés
    3. VL: "A humanizmus a félig meggondolt gondolatok komoly szellemi kihívásokkal élő rendszere. Belső ellentmondásainak jegyzéke hosszú, helyes elképzeléseinek listája rövid, ezért utóbbival kezdem: a humanizmus helyes felismerése, hogy az értelmes ember számára a legélhetőbb egy emberközpontú világ."

      Hát azóta egy kicsit továbbléptünk, és rájöttünk -- vagy a következő 30 évben rájövünk, vagy soha nem jövünk rá --, hogy az értelmes ember -- és az emberiség egésze -- számára a legélhetőbb egy FENNTARTHATÓ világ, amelynek az "emberközpontúsága" nem jár együtt a világ erőforrásainak felelőtlen elherdálásával. Természetesen a fenntartható világ is az ember céljait szolgálja, csak egy fokkal "okosabb", mint a forráspazarló emberi társadalom modellje -- anélkül, hogy ez az "okosság" feltétlenül a vallásos hitből táplálkozna.

      Törlés
    4. Mindennek átgondolásából sokat tanultam; megértettem például VL gondolkodását és koncepcionális (prekoncepciós) merevségének természetét, ami évek óta érdekelt.

      Másrészt megértettem, miért volt olyan fura a párbeszédünk (bocs: mindvégig (ezt a fentiekben részletesen kifejtettem). Mindenképpen nyereség ez.

      Mostantól jöhet az ekézés bármely eddig megismert formája -- túl sokat írok ("kommentcunami"); nem értek semmit; buta vagyok; blöffölök; nem olvastam el, amit VL leírt; a hit alapján érvelek (!!!); satöbbi, satöbbi, satöbbi... Bármi lesz is a reakció, az nagy valószínűséggel inkább csak újabb példával fogja szemléltetni a fentiekben felvázolt vértesi gondolati és magatartási mintázatot, mint hogy valami újat és megrendítőt mondana.

      Törlés
    5. Ateesh6800 észrevételeiből szépen kibontakozik a politikai korrektség mint hitrendszer, érdemes alaposan végiggondolni, miről minek alapján mit ír.

      Törlés