Kreativitáselmélet

Mint láttuk, a tudomány nem segíti eligazodásunkat a mindennapi életben, nem visz közelebb az Élet nagy kérdéseinek megértéséhez sem. Csak azért nem teljesen haszontalan, mert lehetővé teszi az intuitív találmányok utólagos vizsgálatát.

A tudomány vélt szilárdságának bűvöletében azt gondolhatnánk, úgy születnek a találmányok, hogy tudós elmék eltöprengenek egy problémán, kitalálják az elméleti megoldást, és megvalósítják. Ezzel szemben a találmányok, felfedezések nem így, hanem három más módszerrel születnek: 1. véletlenül; 2. játékosan; 3. pusztításra.

Columbus egy Indiába vezető alternatív útvonalat akart felfedezni, így került véletlenül Amerikába. Alexander Fleming rokfort sajtot reggelizett a Staphylococcus tenyészetei közelében, mikor egy morzsa az egyik üveglemezre hullt, és pusztítani kezdte a baktériumokat. Így fedezte fel a penicillint.

Rubik Ernő matematikai kutatásokkal foglalkozott, mikor egyszer csak laza asszociációval felmerült benne a bűvös kocka gondolata. Hosszan kísérletezett a mechanikájával, már-már beletörődött, hogy lehetetlen, mikor mégis sikerült.

Az atom felépítését régóta kutatták, amikor a II. világháború lökést adott egy maghasadásra épülő bomba fejlesztésének. A bombát 1945-ben be is vetették, míg az első atomerőmű csak 9 évvel később állt üzembe. Ha a tömegpusztító szándék nem segít be, valószínűleg ma is várnánk a kereskedelmi alkalmazásra.

Az emberi civilizációt a véletlen, a játékos kreativitás és a háborúskodás fejleszti, miközben a tudomány  fontoskodik, csütörtököt mond, majd utólag magyarázza a bizonyítványt.