2013. január 26., szombat

Az evolúció célja körüli paradoxon

Amikor azt állítjuk, hogy az evolúciónak nincs célja, valójában azon méltatlankodunk, hogy a szelekciós folyamat nem gondoskodik automatikusan a kellemes fennmaradásunkról, és azt sem akadályozza meg, hogy kihalás előtt tönkretegyük a Földet. Más megfogalmazásban, az evolúció nem emberközpontú, még csak nem is emberarcú, ezért számunkra végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan.

Ez a mi fogyatékosságunk, és nem az evolúcióé, amelynek minimum két célja van: 1. fenntartani az életet; 2. az elődök módszereivel kedvező életkörülményeket biztosítani a fajnak. Evolúciós programjával minden élőlény erre törekszik, addig próbálkozik az ősök bevált, ezért génbe kódolt fogásaival, míg azok csődöt nem mondanak. A túlélés érdekében néha váltani kell, és egy régi sláger szavaival: az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Az érzelmesek azt mondják erre, hogy nem fair. A technokraták azt, hogy pech. Együttérző társas lények vagyunk, lelkünk mélyén nem fogadjuk el a lét könyörtelenségét.

Az Élet értelme témakörben a természetes szelekciónál többről, szebbről, jobbról szoktunk fantáziálni, például hogy az egyén egyre erkölcsösebb, illetve politikailag egyre korrektebb lesz. Főszabályként előbbi a hívők, utóbbi a nem hívők feltételezése. Nos, eddig nem sikerült bizonyítani, hogy az evolúciós folyamat efféle célokat szolgálna, vagy akár csak közvetetten előmozdítaná a megvalósulásukat. Az erkölcs és a politikai korrektség kulturális, és nem a biológiai adottságokra épül, hanem dacol velük, tehát nem örökíthető. Legfeljebb az erkölcsös viselkedésre, illetve a politikai korrektségre könnyebben ránevelhető személyiségtípus válhat egyre gyakoribbá, amihez szaporodnia kell, és ezen a ponton érdekes ellentmondásba ütközünk.

A hívő ember számára az evolúció nem elfogadhatatlan, de semmiképpen sem a végső szó az Élet értelméről. Egy nem hívő számára pedig végső szó lehet, de nem vezet szaporodáshoz. Az evolúciós folyamat felől nézve mindkettő dacreakció: a vallásos ember jellemzően létszámot növel, de NEM az evolúció miatt. A nem hívő pedig a végsőnek hitt helyzettel szembesülve önkiteljesít, és AZÉRT SEM törődik az utókorral. Bibliai párhuzammal: egy ember mindkét fiát arra kéri, hogy menjen ki a szőlőjébe, és művelje. Az egyik igent mond, de nem megy ki. A másik nemet mond, azután kimegy. Melyik teljesítette az apa akaratát?

Nézzük meg közelebbről. A hívő ember (egy marginális amerikai fanatikus csoport kivételével) nem kérdőjelezi meg az evolúciót, hanem elfogadja, hogy az ember e folyamat eredménye, és összeegyezteti a helyzetet az isteni tanítással. Isten nem az evolúción belül munkálkodik az ember üdvösségéért, hanem azon kívüli és túli keretben. Nem az evolúciónak, hanem az isteni tanításnak kell tehát megfelelni, és ez mellesleg evolúciós szempontból is működik, a nagy többség számára. Az önmegtartóztatásban élő papok, szerzetesek és apácák pedig nem az evolúció keretében, hanem az isteni üdvösségben remélnek jutalmat.

A nem hívő ember számára az evolúció sivár non plus ultra, azaz ócska helyzet, nagy kiszúrás, de ez van, minden más csak önáltatás. Ugyanakkor a helyzetfelismerést nem követi létszámfenntartó viselkedés. Mintha egy tudós rájönne, hogy amikor lélegzünk, akkor -- az ezoterikus vallási tanításokkal ellentétben -- nem csodálatos isteni esszencia áramlik a tüdőnkbe, hanem közönséges, ócska vacak levegő, és e felismerésbe belenyugodva a továbbiakban nem akarna lélegezni. Csak az a tudás használ, ami adekvát viselkedéshez is vezet, másképpen: azt hasznos színről színre megismernünk, amire készen állunk, ami a javunkra válik.

Dönthet úgy a tudós, hogy nem lélegzik? Az életfenntartó reflexei miatt valójában nem tudja ezt kivitelezni, de sok szenvedést okozhat magának. Ha nem vesz levegőt, óriási légszomja lesz. Egy idő múlva elájul, és a vegetatív idegrendszer visszaveszi az irányítást. Generációkon átívelő jellege miatt a fajfenntartó ösztön kevésbé közvetlenül avatkozik be az életünkbe, de látjuk a működése jeleit. Egyfelől az evolúciót végső válasznak tartó ember ellenszegül a fajfenntartó ösztönnek, utód nélküli alkalmi kapcsolatokban, homoszexualitásban, önközpontú erkölcsi gáttalanságban él, ezért LÉTSZOMJA támad, és a létszomj okozta szenvedés széteső családok, normaszegésbe hulló társadalmak és sivár magány formájában jelentkezik. Másfelől az ájult tudat feletti irányítást átvevő leállíthatatlan létreflex működését a tudományba és a politikai korrektségbe vetett irracionális hit, valamint az ennél sokkal gyorsabban terjedő ezotéria és ezerféle babonaság jelzi.

Az evolúciónak van ugyan célja, de nem elég antropomorf, ezért hívőként és nem hívőként is fapadosnak érezzük, különböző fejlesztési ötletekkel besegítünk. Eddig háromféle életminőség-fokozónak vélt "-izmust" próbáltunk ki: a közösség totális zsarnokságát a nemesítendőnek tételezett egyén felett, ismertebb szóval a kommunizmust/fasizmust; valamint az egyén zsarnokságát az illetéktelennek tételezett közösség felett,  más néven az individualizmust. Az individualizmus legyőzte a kommunizmust és a fasizmust, sőt a túlnépesedést is képes megfékezni, de éppen ebből adódóan evolúciós zsákutcával fenyeget. Az individualista jellemzően kevés utódot hoz a világra, így nem válhat dominánssá. Paradox, hogy azok lehetnek az evolúció nyertesei, akik mellékesnek tekintik, vesztesei pedig azok, akik számára központi kérdés.

20 megjegyzés:

  1. VL: "Más megfogalmazásban, az evolúció nem emberközpontú, még csak nem is emberarcú, ezért számunkra végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan."

    A blogszerző jobban tenné, ha csak saját nevében beszélne, vagy legalábbis azok nevében, akikről a ténylegesen tudja, hogy nincs elég értelmi képességük, szellemi fineszük vagy magaóbiztosságuk (mondanám: erejük) ahhoz, hogy felfogják az evolúciót vagy elfogadják azt. Kétségtelen, hogy ők adják az emberiség többségét (és ez nem lesújtó vélemény a részemről, hanem sima megfigyelés), de mint tudjuk, a fejlődés motorja az evolúcióban sem a nagyjából egyforma többség, hanem az agilis kisebbség.

    Csak kevés lesz az az egy nap, amit a blogszerző a tudományok elsajátítására szán.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De legyünk jóindulatúak. A blogszerző általában az emberiségről beszél (szokta ezt tenni), és általában az emberiségnek ajánlja, hogy a tudományos ismeretek hiányát (hiszen nem lehet mindenki tudós) vallásos hittel töltse ki (hiszen blogszerzőnk szerint lehet mindenki vallásos, sőt: szerinte az ateizmus és a tudomány is vallás).

      Így felfogva a blogszerző világlátását tulajdonképpen vitázni és érvelni sincs semmi indokunk; elég, ha olvassuk és jól szórakozunk. Hisz a szerző számára felfoghatatlan az az evolúció, amit saját garázsában is lekövethet egy többgenerációs szelekciós modellel (ezt teszik az iskolázatlan galamb-, tengerimalac- és kutyatenyésztők is), ugyanakkor emberarcúnak, felfoghatónak és elfogadhatónak (sőt: gyakorlatilag kötelezően elfogadhatónak) gondol egy olyan Istent, aki random módon gyilkol (a blogszerző saját példája mutat rá arra, hogy a matematika nem segít megjósolni, hogy egy autóbalesetben Isten a "jót" vagy a "rosszat" nyírja ki).




      Foglaljuk össze: blogszerzőnk nem tudja megjósolni a matematikával, hogy egy autóbalesetben az Úr a "jót" vagy a "rosszat" fogja elszólítani, ezért a matematikát használhatatlannak tekinti. Természetesen a teológia módszerével sem tudja ugyanezt megjósolni, ellenben a teológia azt mondja neki, hogy Isten efféle döntéseit gondolkodás nélkül, önodaadással el kell fogadni, és aki így jár el, az máris boldogabb, hiszen beletörődött Isten megjósolhatatlan döntésébe, amelynek valahol bizonyára "értelme" és "célja" van.

      Innen kezdve megint világossá válik valami: a tudomány sokkal több kifejezetten gyakorlati dolgot képes megjósolni a korábbi megfigyelések és a rendszeres gondolkodás alapján, mint a teológia. A teológia ezzel szemben sokkal több vigaszt képes nyújtani a vallásos embernek, mint a tudomány. Ami -- megintcsak -- arra mutat rá, hogy a tudomány NEM egynemű a vallásokkal.

      Törlés
    2. VL: "Az individualizmus legyőzte a kommunizmust és a fasizmust, sőt a túlnépesedést is képes megfékezni, de éppen ebből adódóan evolúciós zsákutcával fenyeget."

      :D :D :D Az emberiség soha nem állt messzebb az evolúciós zsákutcától, mint ma. Azaz: a blogszerző által hivatkozott fenyegetés soha nem volt kevésbé releváns, mint ma.

      Erről ennyit.

      Törlés
    3. "a blogszerző saját példája mutat rá arra, hogy a matematika nem segít megjósolni, hogy egy autóbalesetben Isten a "jót" vagy a "rosszat" nyírja ki"

      Isten a blogszerző szerint nem nyírja ki az embereket, ellenkezőleg, tartós boldogsághoz vezető földi élethez igyekszik őket juttatni. Az emberek magukat és egymást nyírják ki, Isten szándékával szembemenve. Ateesh6800-nak nem ártana meg a blogon propagált egy nap alatt elsajátítható ép eszű tudomány -- nem írna többet le efféle csacskaságot.

      Törlés
    4. "Az emberiség soha nem állt messzebb az evolúciós zsákutcától, mint ma. Azaz: a blogszerző által hivatkozott fenyegetés soha nem volt kevésbé releváns, mint ma."

      Nem az emberiség egészét fenyegeti zsákutca, hanem azokat, akik az evolúciót állítják középpontba, és azután kiszelektálják magukat belőle.

      Törlés
    5. VL: "Paradox, hogy azok lehetnek az evolúció nyertesei, akik mellékesnek tekintik, vesztesei pedig azok, akik számára központi kérdés."

      Az evolúció nyerteseinek tekintsük azokat, akik fennmaradnak. A dolog természetéből adódik, hogy az evolúció nyertesei elsősorban fajok lehetnek és nem egyedek, hiszen az egyedek mindenképpen elpusztulnak eddigi tapasztalataink szerint. Én az evolúció nyertese vagyok, amennyiben fajomat képviselem és részesülök fajom sikerében, de ebben pontosan ugyanolyan sikeres vagyok, mint BÁRMELY embertársam, függetlenül világnézeti meggyőződésétől.

      Azok, akik számára "központi kérdés" az evolúció, ugyanígy NEM vesztesei az evolúciónak, hiszen sikeres fajukat képviselik és e tekintetben -- a fajok közötti öszehasonlításban -- ugyanolyan sikeresek, mint bármely fajtársuk.

      Szóval szépen hangzó retorikai fordulat lett volna ez a cikk végére, csak ostobaságot állít.

      Blogszerzőnk elegánsan arra utal, hogy az evolúciót csak egy maréknyi amerikai fundamentalista keresztény utasítja el (meg az ottani biológiatanárok mintegy negyven százaléka a felmérések szerint). Jegyezzük meg -- az ésszerű olvasó kedvéért --, hogy ez nem mindig volt így. Volt, amikor senki nem tudott az evolúcióról. A két állapot közötti igen jelentős ismeret- és tudásbeli fejlődés motorját azok az emberek jelentették, akik számára fontos volt, hogy a tudomány eszközeivel is megismerjék a világot, és azt ne csak személyes tapasztalatból, fikcióból, dogmából és szájhagyományból rakják össze maguknak.

      Ezek az emberek lesznek a blogszerző szerint az evolúció vesztesei.

      Törlés
    6. "Az evolúció nyerteseinek tekintsük azokat, akik fennmaradnak. A dolog természetéből adódik, hogy az evolúció nyertesei elsősorban fajok lehetnek és nem egyedek, hiszen az egyedek mindenképpen elpusztulnak eddigi tapasztalataink szerint. Én az evolúció nyertese vagyok, amennyiben fajomat képviselem és részesülök fajom sikerében, de ebben pontosan ugyanolyan sikeres vagyok, mint BÁRMELY embertársam, függetlenül világnézeti meggyőződésétől."

      Ateesh6800 érdekes ötlettel áll elő. A felvetés nem evidens módon érvénytelen, csak szokatlan következtetésekhez vezet. E logika szerint Szodoma és Gomora lakói nem jártak rosszul, hiszen fajukban tovább élnek. Állítólagos "büntetésük" valójában evolúciós siker. A népirtások áldozatai szintén nem panaszkodhatnak, mi az a kis kellemetlenség, hogy utódaikkal együtt meghaltak ahhoz a tudathoz képest, hogy 'ugyanolyan sikeresek, mint BÁRMELY embertársuk, függetlenül világnézeti meggyőződésüktől' -- és pláne függetlenül etnikai hovatartozásuktól? Ateesh6800 valószínűleg futó ötletként játszott el ezzel a gondolattal, nem nézve, hová vezet.

      A blogszerző szerint praktikusabb és ésszerűbb is úgy gondolkodni az evolúcióról, hogy minden egyed a túlélésben rátermettnek bizonyult ősöknek köszönhetően van életben, ennek köszönheti génállományát és a folytatásra való késztetést, és amennyiben saját utódot állít elő, sikerrel adta tovább a genetikai örökséget, amennyiben nem, akkor pedig kudarcot vallott, egyben tudomásul veszi, hogy az ő konkrét és egyedi életmódja, világképe, felfogása, viselkedésmintája a génkombinációjával együtt visszavonhatatlanul kihullott a rostán, a jövőben nem lesz olyan egyed, aki neki köszönhetné a létezését.

      Törlés
    7. VL: "E logika szerint Szodoma és Gomora lakói nem jártak rosszul, hiszen fajukban tovább élnek."

      Rosszul jártak mint egyének és mint populáció (már ha ilyen fiktív bibliai példákon rágódunk és nem tényszerűen megfigyelt eseteken, ami lényegesen hasznosabb lenne), ellenben az emberiség egésze mint faj attól még sikeres, hogy az Úr -- amennyiben a történet valós -- kiirtotta ezt a populációt.

      VL: "Állítólagos "büntetésük" valójában evolúciós siker." -- Ez NEM következik a logikából. Az egy napba tényleg nem fért bele az evolúció megértése... Pótoljuk:

      Szodoma és Gomorra pusztulása akkor lenne evolúciós siker, ha Szodoma és Gomorra magatartása (amely kiváltotta az isteni mészárlást) genetikailag öröklődött volna, de az Úr mint tenyésztő megakadályozta a kór továbböröklődését. Mondanunk se kell, hogy ennek bizonyítása nagy kihívás; ám amíg nincs bizonyítás, addig nem tartható, hogy "Állítólagos "büntetésük" valójában evolúciós siker." (Ezt ugye nem a recenzor állította, hanem a blogszerző.)

      VL: "A népirtások áldozatai szintén nem panaszkodhatnak, mi az a kis kellemetlenség, hogy utódaikkal együtt meghaltak ahhoz a tudathoz képest, hogy 'ugyanolyan sikeresek, mint BÁRMELY embertársuk, függetlenül világnézeti meggyőződésüktől' -- és pláne függetlenül etnikai hovatartozásuktól?" -- Fura ez a dolog; a blogszerző arról beszél, hogy akik számára "központi kérdés" az evolúció, azok "kiszelektálódnak", és például a népirtások áldozatai... Mi van?

      Az evolúcióval foglalkozók NEM szelektálódnak ki, mert attól, hogy az evolúciót kutatják vagy arról tanulmányokat olvasnak, még pontosan ugyanolyan arányban szaporodnak, mint az emberiség egésze. Kivéve, ha mindezt a blogszerző azon kimondatlan szűrőjén futtatjuk át, hogy a felelős magatartás Isten parancsa alapján az, hogy szaporodjunk és sokasodjunk, és aki ezt a parancsot nem teljesíti, az más galádságra is képes és minimum elkárhozik.

      Törlés
    8. VL: "A blogszerző szerint praktikusabb és ésszerűbb is úgy gondolkodni az evolúcióról, hogy minden egyed a túlélésben rátermettnek bizonyult ősöknek köszönhetően van életben, ennek köszönheti génállományát és a folytatásra való késztetést, és amennyiben saját utódot állít elő, sikerrel adta tovább a genetikai örökséget, amennyiben nem, akkor pedig kudarcot vallott, egyben tudomásul veszi, hogy az ő konkrét és egyedi életmódja, világképe, felfogása, viselkedésmintája a génkombinációjával együtt visszavonhatatlanul kihullott a rostán, a jövőben nem lesz olyan egyed, aki neki köszönhetné a létezését."

      :D :D :D Esküszöm, egyre jobban szórakozom.

      Nézzük, mit ír a blogszerző:

      "[Aki] nem [állít elő saját utódot], [az] kudarcot vallott, egyben tudomásul veszi, hogy az ő konkrét és egyedi életmódja, világképe, felfogása, viselkedésmintája a génkombinációjával együtt visszavonhatatlanul kihullott a rostán, a jövőben nem lesz olyan egyed, aki neki köszönhetné a létezését."

      Ezek szerint a cölibátusban élő katolikus papok és a szüzességet (pontosabban: szexmentességet) fogadó apácák, akik nem állítanak elő saját utódot, kudarcot vallottak, egyben tudomásul veszik, hogy az ő konkrét és egyedi életmódjuk, világképük, felfogásuk, viselkedésmintájuk a génkombinációjukkal együtt visszavonhatatlanul kihullott a rostán, a jövőben nem lesz olyan egyed, aki nekik köszönhetné a létezését? Könyörgöm, hol van itt a kritikai gondolkodásnak meg a posztcímekben rendszeresen visszatérő tükrözésnek megy azonos mércének ajár az írmagja is?

      És a dolognak még csak nem is ez a legnagyobb rákfenéje, hanem az a feltételezés, hogy (a blogszerző szerint) a világkép és a felfogás genetikusan öröklődik.

      Törlés
  2. VL: "Nem az emberiség egészét fenyegeti zsákutca, hanem azokat, akik az evolúciót állítják középpontba, és azután kiszelektálják magukat belőle."

    :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D

    Ezért érdemes volt felkelni. Elképzelem a sok szerencsétlen evolucionistát, aki kiszelektálódik az evolúcióból, mert a cölibátust választotta :D :D :D

    Az egy napba nyilván nem fért bele annak megtanulása, hogy az emberszabásúakon belül meglepően sok szaporodási stratégia létezik. A csimpánzoknál például alapvetően az alfa hím termékenyíti meg az összes nőstényt (mint az oroszlánoknál is), de a változatosságot segíti, hogy a fiatalabb hímek is becsempésznek egy-egy adagot a genetikájukból a következő nemzedékbe. Szükséges-e ezen fajok evolúciós sikeréhez, hogy minden egyes hím továggadja a genomját? A legkevésbé sem . Elég, ha a legerősebb (alfa) hím és a legagilisebb (fiatal) hímek közül néhány válik apává. A sokadvonalbeli és gyáva hímek nem szaporodnak, de a stratégia működik, azaz a faj sikeres.

    Az embernél méginkább ez a helyzet. Blogszerzőnk isteni missziónak és személyes evolúciós sikernek tekintheti a szaporodást, ezért kapcsolja össze azokat, "akik számára központi kérdés az evolúció", azokkal, akik "nem szaporodnak" (büdösmocskos tudományvallású szinglik!).

    Nos, akik számára fontos az evolúció, azok képesek voltak feltárni, hogy a különböző fajoknál milyen szaporodási stratégiák vannak, ezért munkásságuknak köszönhetően mindannyian megnyugodhatunk: az emberiség sikerét (most, a túlnépesedési görbe felső csúcsa előtt egy-két évtizeddel) NEM az határozza meg, hogy a jó keresztények szaporodnak (kivéve a katolikus papokat és az apácákat), a spirituálisan fejletlen tudósok meg nem.

    Azok, akik számára "központi kérdés az evolúció", az evolúció mint a világ ismeretének egyik vonatkozása fontos, de emellett eszünk, iszunk, szerelmeskedünk, alszunk, beszélgetünk, élünk is. Ugyanilyen fontos számunkra a tudás minden más területe. nyilván ha nem evolúcióról lenne szó, hanem részecskefizikáról, blogszerzőnk akkor is azt a retorikát alkalmazná, hogy az istenhívő emberek lesznek az evolúció nyertesei, a fizikusok meg mind elégnek majd az atommáglyán. Vagy valami hasonló.

    Szép szombatot! :D

    (PS: A blogszerző maga fejtette ki, hogy mat-fiz segítségével nem lehet megjósolni, hogy egy autóbalesetben miért pont a "jóember" hal meg és miért nem a "rosszember". Örülök, hogy rájött arra, hogy ez csacskaság volt, és hogy tényleg kevés volt az egy nap.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Elég, ha a legerősebb (alfa) hím és a legagilisebb (fiatal) hímek közül néhány válik apává. A sokadvonalbeli és gyáva hímek nem szaporodnak, de a stratégia működik, azaz a faj sikeres."

      Ateesh6800 elfelejti, hogy e fajok egyedei nem képesek az önreflexióra. Ha képesek lennének rá, előbb-utóbb összeállna bennük, hogy ez a csoportberendezkedés ad hoc erőviszonyokat tükröz, és nem állja ki a következetesség próbáját.

      Desmond Morris (A csupasz majom szerzője) kifejti, hogy a majoméletmód fölé emelkedő ember fegyveres vadászatba kezdett, a fegyver pedig kiegyenlíti az erőviszonyokat. Egyetlen alfa hím sincs biztonságban a többiek lándzsájától, az ő aktív segítségük nélkül pedig nem tud sikerrel vadászni. Következésképp kialakul egy egyenlőbb szexuális leosztás, a monogám párkapcsolatok kódja. Ez működik a gyakorlatban, sőt az önreflexió következetességi próbáját is kiállja. Nincs ennél igazságosabb és demokratikusabb elrendezés. A ma még többségi életforma tehát nem ízlés kérdése, hanem evolúciós termék, és lehet ugyan gondolatban/gyakorlatban dekonstruálni, de attól igazságtalanabb és következetlenebb lesz a helyzet, és visszarendeződéshez vezető nyomás keletkezik.

      Törlés
    2. VL: "Ha képesek lennének rá, előbb-utóbb összeállna bennük, hogy ez a csoportberendezkedés ad hoc erőviszonyokat tükröz, és nem állja ki a következetesség próbáját."

      De minthogy nem gondolkodnak ilyesmin, egyszerűen csak fennmaradnak mint faj. Mert a szaporodási stratégiájuk evolúciósan sikeres. :D :D :D Szerencsétlenek...

      "Hülye gorilla, nem vagy következetes, hát nem érted???!!!"

      Törlés
    3. VL: ... Következésképp kialakul egy egyenlőbb szexuális leosztás, a monogám párkapcsolatok kódja."

      A blogszerző elfelejti, hogy a monogám párkapcsolatok kódja MESSZE nem az egyetlen szaporodási stratégia a reflexív homo sapiens közösségeiben. Az igaz, hogy a római katolikus anyaszentegyház erre buzdítja, de a gyakorlat és a tudományos vizsgálatok tényszerűen igazolják, hogy az ettől eltérő szaporodási stratégiák sem vezetnek populációs kihalásához. A blogszerző által kedvelt (és felületes evolúciós pszichologizálásában előszeretettel követett) Szondi felhívja arra a figyelmet, hogy még a monogám párkapcsolatokra is jellemző, hogy legalább a gyerekek 10%-a a párkapcsolaton kívüli apától származik, akár demokratikus ez, akár nem. És ebbe sem halt bele a faj (és nem is ebbe fog belehalni a faj).

      VL: "A ma még többségi életforma tehát nem ízlés kérdése, hanem evolúciós termék, ..." -- Milyen érdekes, hogy a blogszerző egyháza tanítását evolúciós termékként próbálja meg újracsomagolni. Saját egyháza valószínűleg máglyára küldte volna pár száz éve ugyanezért a gondolatért. Lehet, hogy a tudomány, amire elég egy embernek életében egy napot szánni, mégiscsak elért valamit? Ha mást nem, azt, hogy az egyház kénytelen tdomásul venni, hogy nem minden úgy van, ahogy pár ezer éve tanítja?

      Törlés
    4. "Hülye gorilla, nem vagy következetes, hát nem érted???!!!"

      Úgy látszik, Ateesh6800 gorilla szemszögből közelít az evolúcióhoz. Ez megnehezíti az értelmezést, a poszt ugyanis ésszerűen gondolkodó embereknek íródott.

      Megfontolandó, hogy a gorillák evolúciós értelemben alulmaradtak az emberrel szemben. Azért nem pusztulnak ki, mert az emberek egy része szerencséjükre szebbnek és hasznosabbnak tartja a világot gorillákkal, mint gorillák nélkül, és szorgosan dolgozik a túlélésükért. A gorillák evolúciós stratégiája kudarcot vallott, nem célszerű őket utánozni. Ha valaki emberként ezzel próbálkozna, számítania kell rá, hogy életben maradása nem a saját képességein, hanem embertársai kegyén múlik majd.

      Törlés
  3. VL1: "Úgy látszik, Ateesh6800 gorilla szemszögből közelít az evolúcióhoz."
    VL2: "... az evolúció nem emberközpontú, még csak nem is emberarcú, ezért számunkra végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan."

    Inkább vagyok olyan ember, aki a gorilla szempontjából IS képes értelmezni a világot és az ember szempontjából IS képes értelmezni a világot, mint olyan ember, aki abból indul ki, hogy ő maga (végső fokon) képtelen felfogni és elfogadni az evolúciót.

    VálaszTörlés
  4. Vizsgáljunk meg még valamit.

    (K) Van-e olyan, hogy egy adott állatfaj kipusztul, azaz az állatfaj össze egyede elpusztul?
    (V) Van; akinek erre bizonyíték kell, az egyszerűen csak tájékozatlan.

    (K) Lehetséges-e elképzelni, hogy az emberiség, mint állatfaj, kipusztul, azaz a homo sapiens állatfaj összes egyede elpusztul?
    (V) Lehetséges. E pillanatban rövid távon nem valószínű, hogy bekövetkezik, ugyanakkor a korai ember korában éppúgy valós kockázat volt, mint ahogyan egy esetleges globális atomháború is gyorsabban kiirtaná a homo sapienst, mint a csótányokat.

    (K) Meg tudjuk-e jósolni, hogy vajon az evolúció az emberi faj esetleges kipusztulását követően ugyanúgy folyna tovább, mint eddig, és semmiben nem változnának a szabályai?
    (V) Igen, a legtöbben pontosan ezt jósoljuk: az élet fennmaradna az ember nélkül is, és ugyanolyan mechanizmusok révén fejlődne tovább, mint eddig.

    Nna, ha ez bekövetkezne, akkor az evolúció végképp nem lenne emberarcú, és nem lenne kérdés, hogy felfogható-e és elfogadható-e, mert nem lenne, aki felfogja vagy elfogadja. Egy bizonyos: az evolúció ettől még menne tovább a maga útján, ahogyan az ember megjelenése előtt is a maga útját járta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A blogszerzőnek alapvetően egy baja van az evolúcióval, pontosabban azokkal a kellemetlen alakokkal, akik folyton az evolúciót rángatják elő, amikor a blogszerző marslakókról, letűnt szénalapú civilizációkról és mindenféle kreacionista posztulátumokról fantáziál. Kifejtem.

      Az, aki a fenti kérdés-felelet gondolatjátékot végigfuttatta és azt gondolta, hogy logikus, ebben nincs semmi meglepő, a gondolatkísérlet teljesen valószerű, hiszen VOLT és LEHET ember nélküli világ, az képes valamire: kilépni abból a gondolati skatulyából, hogy "ember vagyok, céljaim vannak, ezért nem tudom elképzelni, hogy az evolúciónak vagy a világnak ne lenne célja". Azaz: képes a világot önmaga nélkül elképzelni, ami nem utolsó sorban rettenetesen felszabadító élmény, hiszen így egyrészt nem nyomasztja egy csomó dolog (pl. hogy igazságos-e egy meteorbecsapódás), másrészt így önmagát is képes elhelyezni a világban, és ráébred önnön felelősségére.

      A blogszerző egészen másként gondolkodik, ami szíve joga (ráadásul nem is az ő újítása). A blogszerző istenben és emberben gondolkodik, és az evolúcióval kizárólag azért foglalkozik még akár csak az említés szintjén is, mert a világban élve gyakorlatilag maga is cáfolhatatlannak látja az evolúciót. Ha a recenzor hosszú évekkel ezelőtt nem vetette volna föl az evolúció kérdését (mint olyasmit, ami ellentmond a bibliai tanoknak), akkor a blogszerző sosem foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, és bizonyosan nem írta volna le, hogy az evolúciót csak bizonyos amerikai fundamentalisták tagadják (ami egyébként még véletlenül sem igaz).

      A blogszerző a tudomány és a hit egyensúlyát szorgalmazza, és amint korábban említettem, ezt az egyensúlyt érdemes önmagában kidolgoznia. De ha abból indul ki, hogy az ember számára az evolúció "végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan", akkor ott nyoma sincs a tudomány és a hit egyensúlyának.

      A tudomány olyasmi, amit fel kell tudni fogni (concipio, concipere). Aki nem tudja felfogni (a blogszerzőt idézzük, amikor azt mondjuk, hogy ő például nem tudja felfogni az evolúciót: "az evolúció [...] számunkra végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan"), az nem lesz soha képes egyensúlyt teremteni önmagában a tudomány és a hit között.

      A tudomány -- a tudományos paradigma a tévedhetőségi koncepcióval együtt -- olyasmi, amit el kell tudnia fogadni annak, aki valaha is érvényes önálló tudományos gondolattal áll elő. Aki nem tudja elfogadni (a blogszerzőt idézzük, amikor azt mondjuk, hogy ő például nem tudja elfogadni az evolúciót: "az evolúció [...] számunkra végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan"), az nem lesz soha képes érvényes önálló tudományos gondolattal előállni.

      Ezért van az, hogy a blogszerző "kisebb DNS-sel nem lehet szaporodni" állítása nem érvényes önálló tudományos állítás (következtetés vagy akár csak hipotézis) a blogszerző részéről, hanem az, amit ő a tudomány és a hit egyensúlyának tekint, de ami valójában azoknak a hézagoknak a hittel (fe) és meggyőződésekkel (creencias) való kitöltögetése, amelyek és a tudomány felfogására és elfogadására való -- fennszóval vallott -- képtelensége idéz elő.

      Törlés
    2. "Aki nem tudja elfogadni (a blogszerzőt idézzük, amikor azt mondjuk, hogy ő például nem tudja elfogadni az evolúciót: "az evolúció [...] számunkra végső fokon felfoghatatlan és elfogadhatatlan"), az nem lesz soha képes érvényes önálló tudományos gondolattal előállni."

      Aki az evolúciót végső fokon el tudja fogadni, abban nincs együttérzés, nincs alternatív gondolat, röviden: nem ember. Aki ember, az nem tudja az evolúciót végső fokon, utolsó szóként elfogadni -- ha körülnézünk a világban, pontosan ezt látjuk. Ateesh6800 azt állítja, hogy elfogadja az evolúciót, csak épp azt nem fogadja el, ami belőle következik.

      Törlés
  5. VL: "A hívő ember számára az evolúció nem elfogadhatatlan, de semmiképpen sem a végső szó az Élet értelméről."

    Nos, az evolúció EGYÁLTALÁN SEMMIT NEM MOND az élet értelméről. Az evolúció élet fejlődésének mikéntjét modellezi.

    Ez se fért bele abba az egy órába, nyilván.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. VL: "Aki az evolúciót végső fokon el tudja fogadni, abban nincs együttérzés, nincs alternatív gondolat, röviden: nem ember."

      Milyen szerencsénk van, egyrészt, hogy nem a blogszerző dönti el, hogy ki ember és ki nem. Elég sötét napok jönnének ránk. Másrészt megint bámulunk mint bornyú az új kapura: vajon kik azok, akik a blogszerző szerint az emberi élet végső kérdéseiben az evolúciós elmélethez fordulnak? Erre ugyanúgy nem fogunk a büdös életben sem választ kapni tőle, mint arra a hónapokkal ezelőtti kérdésünkre, hogy kik azok a tudósok, akik a tudomány eszközeivel és a tudományos keretek között azon dolgoznak, hogy bebizonyítsák, Isten nem létezik.

      Nem másról van szó, mint arról, hogy egy vallási fundamentalista gondolkodó számára minden a világnézete elleni támadásnak tűnik, ami -- szerinte -- veszélyezteti az isteni parancs (teológia, vallás, valásos morál) primátusát.

      VL: "Ateesh6800 azt állítja, hogy elfogadja az evolúciót, csak épp azt nem fogadja el, ami belőle következik."

      Ateesh6800 elfogadja az evolúciót mint a földi élet fejlődését magyarázó természettudományos modellt. Nem "végső fokon", hanem elfogadja, akként, ami, pont.

      Ateesh6800 "végső fokon" nem fogadja el semmilyen vallás tekintélyuralmát, mert nem vallásos. Ez azonban egyrészt magánügye, másrészt nem akar senki mást megfosztani az esetleges vallásos hitétől vagy a vallásszabadsághoz való jogától. (Az más kérdés, hogy ha valaki vallási alapon mond baromságokat, azt nem köteles áhitattal elfogadni.)

      Törlés