2013. március 9., szombat

A nemzeti gazdaság és a ministráns lányok

Az összefüggés elsőre talán nem nyilvánvaló, de az alábbiakban igyekszem azzá tenni.

A ministrálás (oltárszolgálat) a katolikus hagyomány szerint a fiúk feladata. Egyes plébánosok kifejezetten tiltják a lányok ministrálását, de ezt nem megkülönböztető szándékkal teszik. Kipróbálták, hogy ahol a lányok elkezdenek ministrálni, ott nagyon hamar egyetlen fiú ministráns sem marad. A lányok lelkesek, szorgalmasak, nagyságrendekkel nagyobb igényük van a lelki életre, tehát készségesen mennek ministrálni, ha az az elvárás. Fiúk éppen ellenkezőleg, szívesen ellazsálják a feladatot, ha erre lehetőségük adódik. A lányok ministrálását azért kell minimum korlátozni, hogy a fiúk is odaférjenek. Miért férjenek oda? A közösség lelki jóléte érdekében. Ha a fiúk már nem lazsálnak, meddig tart újra ministrálni engedni a lányokat is? Egy napig. Ellenben ha csak a lányok aktívak, meddig tart fellelkesíteni a fiúkat? Hónapokig, évekig vagy évtizedekig.

A nemzeti gazdasággal is hasonló a helyzet: a versenyképes nemzetközi vállalkozások azonnal ráugranak minden adódó alkalomra, szorgalmasak, készségesek, alig várják a profitgyarapítás lehetőségét. A magyar vállalkozások Pató Pálként viselkednek, szeretnék megúszni az erőfeszítést. Nem vagyunk alapértelmezetten vállalkozó nép, nincs elég tőke a magyar zsebekben, nincs kellő piaci rálátás a magyar fejekben. Ha lenne, akkor már régen gyártanánk magyar hajszárítót, porszívót, főzőlapokat, konyhagépeket, biciklit, robogót, és viszonylag kis beruházásigényű iparcikkek széles választékával csábítanánk a hazai fogyasztókat. Ha ezt tennénk, egyből megugrana a nemzeti jövedelem, és azon belül a magyar zsebekben maradó, szabadon felhasználható bevétel, más szóval, ránk köszöntene a várva várt jólét.

Ahhoz, hogy így legyen, korlátozni kell az ugrásra kész külföldieket, és vállalkozásra késztetni a jelenleg kevésbé versenyképes hazaiakat. Amikor már ők is versenyképesek, akár egyetlen nap alatt liberalizálhatjuk a gazdaságot, teljesen nyitottá tehetjük a versenyt, mert az már nem fenyegeti a jólétünket. Addig azonban még hosszú az út.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése