2013. március 18., hétfő

Az alkotmánymódosításról 5. rész

Az Alaptörvény módosítása kapcsán emlegetett három utolsó probléma -- az igazságszolgáltatás függetlensége, a hajléktalanok kitilthatósága és a választási kampány idejére érvényes médiaszabályozás -- elfér egy posztban.

1. Az igazságszolgáltatás függetlensége: olvassuk el az ír Alkotmány 6. cikkét. "A kormány minden jogalkotói, végrehajtói és igazságszolgáltatási hatalma, Istennek alávetetten, a néptől származik, a nép joga az Állam irányítóit kinevezni, és végső fokon dönteni minden nemzetpolitikai kérdésben, a közjó szempontjai szerint."

Brüsszel eldöntheti, hogy egyszerre apportíroztatja az íreket és a magyarokat, vagy egyszerre hagyja békén mindkét népet. Úgy nem dönthet, hogy az íreket békén hagyja, a magyarokat ellenben csicskáztatja, mert az diszkrimináció, ütközik az európai elvekkel. Ejropéer ember nem alkalmaz kettős mércét -- legalábbis saját értékrendje szerint, elvben nem.

Nézzük meg azt is, mi piszkálhatja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban a külföldi kritikusok csőrét. A The Wall Street Journal március 12-én ezt írta: "Orbán úr időről időre vitába száll az ország igazságszolgáltatásával. Hétfőn kirohanást intézett az állam által a gázszolgáltatókra kényszerített árcsökkentést elutasító bírósági döntés ellen, "botrányos"-nak nevezte azt, hozzátéve, hogy a kormány még nagyobb csökkentéseket elfogadását kéri majd a Parlamenttől."

Az ír alkotmány fényében elemezve a helyzetet, azt kapjuk, hogy egyik oldalon a nép felhatalmazza a kormányt a közjót képviselő intézkedések meghozatalára, a másik oldalon pedig a bíróság "független" módon elkaszálja a közjót látszólag elősegítő intézkedést. A magyar igazságszolgáltatás függetlensége tehát azt jelentené, hogy a bíróságok mintegy véletlenül az ellenzék kezére játszanak, akár a közjó ellenében is. Vesszen minden jobboldali kormány, a nép meg törődjön bele, hogy vagy önként hajtja bal-liberális igába a fejét, vagy a feje nemzetközi nyomással bal-liberális igába hajtatik! Aki ezt szeretné, jól teszi, ha tiltakozik az Alaptörvény 4. módosítása ellen. Aki nem ezt szeretné, az viszont rosszul teszi, ha hitelt ad az ájtatosan szabadelvű arccal előadott becsali meséknek. 

Félreértések elkerülése végett: ebből nem következik, hogy amit a kormány elhatároz, az megfellebbezhetetlenül a közjót képviseli, hanem az következik, hogy amit a kormány elhatároz, az ellen nem folytathat "független" mezben politikai küzdelmet az igazságszolgáltatás. A nép akár rossz döntéseket is hozhat, mert joga van hozzá, négy-nyolc év múlva majd felülvizsgálja őket. Bal-liberális oldalon hozzá kell szokni, hogy ez nem egy fasisztoid rendszer, hanem a tiszta, cinkeletlen demokrácia. A gázárcsökkentésről, a közjót érintő többi kérdéshez hasonlóan, racionális társadalmi vitát kell lefolytatni -- itt, a blogon, és/vagy más nyilvános fórumokon. Az ésszerű vita nem helyettesíthető a bal-liberális körök furfangos, kerülő úton folytatott érdekérvényesítésével. Ha biztosak benne, hogy igazuk van, adják elő a tényleges érveiket. Ha nem a közjót, hanem a köz javait akarják, akkor meg ne süketeljenek európaiságról, szabadságról, demokráciáról, függetlenségről.

2. A hajléktalanok kitilthatósága közterületről: a nyugati országok hajléktalanjai komoly utcai gondozásban részesülnek, viszonylag kényelmes közösségi szállást vehetnek igénybe, de erre nem kötelezik őket. Az állami és civil segítség célja természetesen az, hogy ne lakjanak az utcán, szabaduljanak meg az esetleges függőségüktől, gyógyuljanak ki a betegségeikből, és így rehabilitáltan álljanak munkába, teremtsenek maguknak saját otthont. Ezt nem írja elő rendelet, nem tiltják ki őket a közterületekről. Mégis figyelemre méltó, hogy 8,2 millió lakosú London utcáin a BBC Radio 4 szerint mintegy 3000 hajléktalan él, az 1,7 milliós Budapest utcáin pedig 7700, azaz egy lakosra vetítve 12-szer annyi! Az utóbbi évek növekedésében jelentős szerepet játszott a bal-liberális kormányok alatt devizahitelt felvevő, majd a liberális spekulációk miatt kitört válságban ingatlant veszítő több tízezer ember. A hajléktalanság azonban nem ettől forró téma, hanem attól, hogy a fedél nélküliek is a politikai harc eszközévé váltak.

A brit baloldal nem akarja a hajléktalanokra hivatkozva megbuktatni a konzervatív-liberális koalíciót, a magyar ellenzék viszont ebben is lehetőséget lát: minél többen laknak az utcán, annál szegényebb az ország, minél többen fagynak meg egy télen, annál embertelenebb, annál rosszabb a kormány -- így szól a bal-liberális érvelés. Ebből következően a bal-liberális oldal elemi érdeke, hogy a hajléktalanok ne kapjanak szállást, vagy ne akarják azt igénybe venni, fagyjanak csak meg közterületen. A nyomor minden bugyra, minden összevizelt aluljáró koszos paplanhalmaza, minden újabb kihűlt ember a hullaházban népszerűbbé teszi az ellenzéket, minden reklámnál hatásosabban adja át az üzenetet: rosszabbul élünk, mint a devizahiteles nyócévben. Ha a választásokig elszegényedsz és meghalsz, kedves olvasó, bal-liberális örömüzenetté válsz te is. Ellenzéki szempontból nagyon fontos, hogy romoljon a jóléted, ne tégy semmit a sorsod jobbra fordításáért, inkább rontsd tovább szabadon, ne gondolkodj felelősen, sőt az a legjobb, ha sehogyan sem gondolkodsz, a média majd megmondja, miről mi legyen az önálló véleményed.

A kormánynak természetesen fordított az érdeke, ezért emelte be az Alaptörvénybe, hogy a hajléktalanok akár önkormányzati rendelet révén is hajléktalanszállásra és/vagy az életreformjukat elősegítő körülmények közé kerüljenek. A jobboldali kormánynak elemi érdeke, hogy a hajléktalanok száma csökkenjen, hogy igénybe vegyék a számukra épített szálláshelyeket, hogy ne fagyjanak meg meg sem az utcán, sem fűtetlen helyeken. Ha elkerülöd ezeket veszélyeket, sőt még a jóléted is nő, kedves olvasó, jobboldali örömüzenetté válsz te is. A kormány szempontjából nagyon fontos, hogy növekedjen a jóléted, hogy tégy a sorsod jobbra fordulásáért, hogy ne rontsd el a szabadságoddal visszaélve az életedet, hanem felelősen gondolkodj, és tájékozott, önálló véleményt alakíts ki minél több kérdésről. Elsőként talán arról, hogy a rendelkezésedre álló információk fényében támogatod vagy ellenzed-e a magyar Alaptörvény 4. módosítását.

3. A választási kampány során csak a közmédiában lehet megjelentetni politikai hirdetést: az ellenzék átlátható kampányköltéseket követel, de csak olyan mértékig, hogy megtarthassa az informális médiafölényét. Az Alaptörvény módosítása teljesen átláthatóvá teszi a kampányköltést, ÉS egyben média előtti egyenlőséget teremt, ezért az ellenzék kézzel-lábbal tiltakozik ellene. Az önállóan gondolkodó magyar választó megfontolhatja, hogy az ellenzék kínálta cinkelt átláthatóságot és demokráciát akarja, vagy a kormány által Alaptörvénybe iktatott valódit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése