Szeretem a forró témákat, mert feszült pillanatokban fontos meglátásokra adnak lehetőséget. Az egyébként meglehetősen lagymatag és következetlen közvélemény ilyenkor legalább kis időre félig-meddig odafigyel közös dolgainkra. Az Alaptörvény módosítása szerteágazó, hosszas kutatást igénylő téma, több részben fogom feldolgozni.
Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 4. módosítását, amelynek jelentőségéről itt találsz részleteket. A sajtón kívül kifogást emelt az Európai Bizottság, Sólyom László volt köztársasági elnök, az Amnesty International, tehát okkal és joggal feltételezzük, hogy ilyen mértékű harasztzörgésnek csak van valami alapja. És ha nincs?
Nézzük meg közelebbről, miért és mi ellen tiltakoznak.
A heteroszexuális házasság és a család fogalma: a magyar Alaptörvény a házasságot férfi és nő között teszi lehetővé, és állítólag gyerekeikkel együtt őket nevezi családnak. Más szóval, nem család az élettársi kapcsolatban gyermekeivel élő pár, vagy ahol nem közös a gyerek? A módosításban ez szerepel: "A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony." Az illetve szó "és/vagy"-ként értelmezendő, azaz a családi kapcsolat alapja a házasság ÉS/VAGY a szülő-gyermek viszony. Amennyiben két felnőtt élettársi kapcsolatban él, ÉS minimum egy gyerek legalább az egyik felnőtt vér szerinti gyereke, az családi kapcsolatnak minősül. A tiltakozás tehát értelmetlen, a szöveg félreértésén vagy szándékos félremagyarázásán alapszik.
A családvédelmi törvény hasonló rendelkezését korábban megsemmisítő alkotmánybírósági határozat indokolásából az derül ki, hogy alkotmánybíráinknak gondjuk van a magyar nyelvvel, az a szöveg ugyanis "vagy" kötőszót tartalmaz, ami teljesen egyértelművé teszi, hogy a család fogalma nem szűkül. (Csvt 7. § (1): "A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.
(2) Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre.")
Ha az európai tekintélyek tiltakozni akarnak, tiltakozzanak alkotmánybíráink nyelvi-logikai alkalmatlansága miatt. Tiszteletet érdemel a különvéleményt megfogalmazó Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla érvelése, de csodálkozom, hogy egyikük sem említi a "vagy" szó kínálta lényegi logikai érvet.
Szerintem nem kell (talán egyenesen ellenjavallt) alkotmánybírónak lenni ahhoz, hogy értsük: a család alapja férfi+nő VAGY szülő-gyermek VAGY örökbefogadás megfogalmazás mindhárom variációt egyformán megengedi, azaz házasság nélkül is családnak minősíti a férfi+férfi + örökbefogadott gyerek kombinációt, és így tovább. Mi lehet az oka annak, hogy alkotmánybíráink ennyire nem tudnak, vagy nem akarnak tudni magyarul, nem tudnak vagy nem akarnak különbséget tenni ÉS, VAGY, valamint ÉS/VAGY között? Várom a tippeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése