Mit tanítsunk nyelvtanból

Kevesebb helyesírást és szófaj-meghatározást, ellenben több mondatértelmezést és szövegértést.

Nem szükséges (és nem is lehetséges) eldönteni, hogy az "Amint meglátták, lelkesen integetni kezdtek." mondatban a lelkesen mód- vagy állapothatározó-e. Nem kellene akadémiai bizottságnak afféle leleményeket gyártania, hogy "elöl lévő", de  "az orra elől". Nyugodtan lazíthatnánk néhány szó helyesírásán, megengedve variációkat: a szembetűnik szót lehessen akár egybe-, akár különírni, az együtt érez kifejezést viszont lehessen akár külön, akár egybe írni, mert a vonatkozó indokok mondvacsináltak (ha úgy tetszik, mondva csináltak). Örülnünk kellene, hogy a magyar nyelv helyesírása viszonylag egyszerű, és nem bonyolítani pótcselekvésként.

Sokkal fontosabb lenne, hogy megértsünk egy ilyen mondatot.

"7. § (1) E rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak." (Rendelet az élelmiszer-jelölésekről)

Vagy ha nem értjük, nyelvtani ismereteink birtokában ki kellene jelentenünk, hogy a mondat zavaros, és -- pár ezer oldal egyéb jogszabállyal együtt -- egyszerűbb, közérthető formába kellene tudnunk önteni.

Cikkek sokaságát kellene elemezni, hogy értsük, amit látunk-hallunk-olvasunk. Jobbra-balra nézve bőven találunk elemeznivalót.

1. "Ki hibázott a közszolgálati médiánál?

Vizsgálatot kért az MSZP annak feltárására, hogy a közszolgálati médiumok miért nem tájékoztatták megfelelően a lakosságot a március 14-i közlekedési katasztrófa idején. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és három szocialista képviselő: Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság tagja, Mandur László, a kulturális és sajtóbizottság tagja és Simon Gábor, a fogyasztóvédelmi bizottság elnöke közérdekű beadvánnyal fordult Szalai Annamáriához, a Médiatanács elnökéhez, és panaszt nyújtott be Bodonovich Jenő médiabiztoshoz.

A szocialista politikusok kifogásolják, hogy a közszolgálati média nem sugárzott rendkívüli híradásokat, nem szakította meg a műsort, nem adott útvonalakra lebontott tájékoztatást, és nem alkalmazta az úgynevezett scrollcsíkot, a műsorok alatt futó információs sávot. Óránkénti híradásokat csak március 15-én adtak, miután már a bajbajutottak többsége az egész éjszakát az utakon töltötte, és az éjszaka folyamán szinte egyetlen kapcsolatuk lehetett volna az autórádiókon fogható adás." (Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=632026)

- A panasz jogos lehet, de logikátlan a szöveget a bajban rekedt rádióhallgatókkal zárni, ők aligha hallották volna a műsorok alatt futó információs sávot. Az sem valószínű, hogy a rádió rendkívüli adásából szerettek volna értesülni, pontosan melyik út melyik szakaszán vesztegelnek a hóban -- ezzel ugyanis tisztában voltak.

2. "Titkos marad-e a teljes akta?

Pintér Sándor a napokban megkapta azt a jelentést, amelyet az általa felkért testület készített az úgynevezett Laborc–Portik-ügyről, vagyis a polgári elhárítás volt főigazgatójának és az olajmaffiózóként elhíresült férfi kapcsolatának nemzetbiztonsági vonatkozásairól – értesült a Magyar Nemzet.

Elkészült az a jelentés, amelyet a Gálszécsy András volt titokminiszer vezette nemzetbiztonsági munkacsoport készített a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Laborc Sándor és a kilencvenes évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója között elhangzott beszélgetések nyilvánosságáról. A lap értesülései szerint a dokumentumot megkapta Pintér Sándor belügyminiszter is, aki február 12-én döntött a testület létrehozásáról.

Az Antall-kormány egykori titokminisztere által irányított munkacsoportban Pintér Sándor felkérésére részt vett a történeti levéltár szakértője, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a tárca kijelölt munkatársa is. Feladata szerint a testület arról foglalt állást, hogy a nemzetbiztonsági érdekek megsértése nélkül mi hozható nyilvánosságra azon beszélgetések jegyzőkönyveiből, amelyek a Portik és Laborc között elhangzott egyeztetések leiratait tartalmazzák. A huszonkilenc évre titkosított dokumentumokról készült állásfoglalással kapcsolatos kérdéseinkre a minisztérium mára ígért választ.

A Magyar Nemzet cikksorozatban számolt be arról, hogy Laborc Sándor 2007-ben és 2008-ban legalább két alkalommal egy budai nyilvános helyen nem a hivatali tevékenységével összefüggésben egyeztetett Portikkal, akit júniusban három, a kilencvenes években történt leszámolásos bűncselekménnyel összefüggésben helyeztek rács mögé." (Forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/titkos-marad-e-a-teljes-akta-1146405)

- Az olvasó kedvéért kéretik lineáris sorrendbe rakni a ki?, mikor?, mit?, hol?, hogyan? és miért? kérdésekre felelő információkat. A híranyag ne legyen kirakós játék, sem pedig megfejtendő találós kérdés.

3. "Támogatott hitelek

Amennyiben valaki a „félszocpol” mellé hitelt is venne fel, akkor erre államilag támogatott lehetőségek közül is választhat majd. A vásárláshoz igényelhető hitel összegét kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a bank által folyósítható hitel összege nem lehet több mint a forgalmi érték (vételár) 80 százaléka. Természetesen ez a finanszírozási arány csak megfelelő jövedelmet és pozitív banki hitelbírálatot feltételezve érhető el.

Egy 60 m2-es lakás esetén például egy 2 gyermekes család 800 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet a vásárláshoz, ha az ingatlan energetikai minősítése alapszintű. Az átlagos budapesti tégla építésű lakásárakat figyelembe véve ez a vételár mintegy 5 százaléka; egy vidéki, megyeszékhelyi tégla lakás esetén is kevesebb, mint 10 százalékot jelent. Észak- és Kelet-Magyarországon egy ekkora alapterületű panellakást már 7,5 millió forint körül is meg lehet vásárolni. Ha figyelembe vesszük, a bankok által kihelyezhető hitelek felső határát, akkor akár 6-700 ezer forint saját erő is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki egy használt  panellakást vásárolhasson.

A szakértő szerint 3 gyermek és nagyobb alapterületű lakások esetén az arány kicsit ugyan javul, de a nagyobb alapterületű lakások esetén azt is figyelembe kell venni, hogy az államilag támogatott lakáshitel csak 20 millió forintos vételár és 10 millió forintos hitelösszegig kérhető." Forrás: http://index.hu/gazdasag/2013/03/22/szocp/)

- Közgazdászoknak vagy lakásvásárlóknak készült ez a cikk? Érdemes lenne olyan változatban megírni, hogy az általános iskolát végzett olvasók legalább 90%-a elsőre megértse.

4. "Csak az autógyárak húzzák a magyar gazdaságot

Húznak az autógyárak, esik vissza minden más – januárban nem sikerült talpra állnia az iparnak. A termelés az előző évinél 1,4 százalékkal kisebb, a decemberinél azonban 2,9 százalékkal nagyobb.

Januárban az ipari termelés 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és 2,9 százalékkal haladta meg a decemberit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A 12 hónapra visszatekintő ipari termelési index tavaly szeptember óta esik, tavaly június óta minden egyes hónapban egyre kevesebb terméket állított elő a hazai ipar: e tekintetben viszont a január fordulópont is lehetne.

A termelést az autógyártás húzza: a járműgyártási ágazat termelése 16,8 százalékkal emelkedett, a járműexport 18,5 százalékkal bővült a tavaly januárihoz képest. Az Audi, a Mercedes, a Suzuki és az Opel gyárainak növekedése azonban alig tudta ellensúlyozni a kivonuló mobiltelefon-gyártók, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás visszaesését: ez a területen az export és a termelés is 17 százalékkal esett vissza. Az indexet lefelé húzta, hogy az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) termelése 2,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt.

2013 januárjában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül mindössze ötben bővült a termelés, a járműgyártáson kívül jelentősen gyorsult a növekedés üteme a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártásában: a termelés volumene kiugróan, 20,7 százalékkal emelkedett, főként a műanyag-alapanyaggyártás szakágazatnak köszönhetően.

Kedvezőtlen fejlemény viszont, hogy 2013 januárjában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 3,2 százalékkal visszaesett 2012 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 4,4 százalékkal csökkentek, míg az új belföldi rendelések 7,8 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány viszont – egy korábbi, nagyobb megrendelésnek köszönhetően – 37,8 százalékkal emelkedett.

Romlott a hatékonyság, januárban az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,8 százalékkal csökkent, igaz, a létszám is nőtt picit (0,1 százalékkal)."

(Forrás: http://nol.hu/gazdasag/csak_az_autogyarak_huzzak_a_magyar_gazdasagot)

- Hány olvasás után vállalnál emlékezetből egy szövegértési tesztet? Remélem, belátod, hogy a hosszú távú jövedelmed azon múlik, emlékszel-e néhány választási cikluson át az ilyen információk lényegére, és nem azon, hogy emlékszel-e, aktuális felfogás szerint ly-re vagy j-re végződik-e a papagá...

Az alig érthető, rosszul elrendezett és/vagy logikátlan híreknek nagy szerepük van abban, hogy kevés felnőtt alakított ki  megfontolt, tájékozott álláspontot a közügyekről. Az ország jóléte szempontjából létfontosságú, hogy érthetően írják azt, amit megtanulunk értőn olvasni. 

Ha a nyelvtan az Életről szól, akkor a Gellérthegy (városrész Budapesten) kontra Gellért-hegy (hegy) jellegű különbségtételeken való rugózás helyett a mindennapjainkat meghatározó kaotikus információáradatban kell vízi (vagy akár ejtés szerint vizi) jártasságot szereznünk.