A magyar Alaptörvény 4. módosítása elleni újabb kifogás, hogy az egyházak bejegyzése kapcsán nem biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot és a fellebbezés lehetőségét.
Nézzük a módosítás szövegét:
"Az Alaptörvény VII . cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek :
„(2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik . Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye.
(3) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak.”
Ezek szerint az állam és az egyház(ak) szétválasztása továbbra is érvényben marad.
A módosítás alapján a parlament sarkalatos (2/3-os) törvényben határozza meg azokat az egyházakat, amelyekkel közösségi célok érdekében együttműködik. A nem ilyen egyházakat vallási tevékenységet végző más szervezetnek (azaz nem gittegyletnek, sarlatán szakkörnek vagy biznisz egyháznak) nevezi. Tegyük fel, X egyház bejegyzést kér, és a kérelmét elutasítják. Mit jelent ez? Azt, hogy "vallási tevékenységet végző szervezet" lesz, tehát köznapi értelemben véve egyház, csak hivatalos állami együttműködés, kiemelten hasznos minősítés nélkül. Ezáltal betiltották? Egyáltalán nem. Csorbult a vallásszabadság? Nem. Az egyházak szabadon működhetnek, ugyanúgy, mint más fejlett demokráciákban.
Az Alkotmánybíróság korábban azzal utasította el az egyházak bejegyzésére vonatkozó szabályokat, hogy nem a tartalmi követelményekkel, hanem az eljárással van baj. Javasolja, hogy bíróság jegyezze be az egyházakat, és a döntés ellen lehessen fellebbezni. Az AB ismét teljesen félreértelmezi a helyzetet. Aki ugyanis egyházként akar működni, az bejegyezteti magát "vallási tevékenységet végző szervezet"-ként, és annyi. Hol történik ez? Természetesen a bíróságon. Elutasítás esetén lehet fellebbezni? Lehet. Akkor miről szól az AB határozata? Arról, hogy a kiemelt egyházi szerepkörről ne a parlament döntsön. Miért, ha ez a szerepkör hivatalos állami együttműködéssel jár, és semmi köze ahhoz, hogy egy szervezet minden más tekintetben egyházként működhet, teljes lelkiismereti szabadságban? Keresztény kurzus épülne? Aligha, hiszen ilyen kiemelt szerepet kapott a zsidó egyház is.
A vallási szervezetek ilyetén szabályozása megfelel a fejlett demokráciák gyakorlatának. Elsőként vizsgáljuk meg az amerikai példát: minden egyház szabadon működhet, de az adómentesség érdekében célszerű magát jótékonysági szervezetként bejegyeztetnie, és kizárólag közhasznú tevékenységgel foglalkozhat. Elsőként nyilatkoznia kell, hogy vagyonkezelő tröszt, társaság vagy egyesület-e, és így tovább. Az amerikai katolikus egyház azonban nem ilyen bejelentés alapján működik, hanem csoportos adómentességet élvez, minden általa elismert és nyilvántartásba vett katolikus szervezettel együtt. Ez -- a megtévesztő liberális propagandával ellentétben -- megfelel a magyar helyzetnek. Az Egyesült Államokban nem történt meg az állam és az egyház szétválasztása? Ki állítana ilyet a világ legfejlettebb demokráciájáról? Ha nálunk ugyanez a helyzet, miről szól a tiltakozás? Természetesen nem csak a katolikus egyház élvez csoportos adómentességet az USA-ban, hanem a zsinagógák, a metodisták, a baptisták, az evangélikusok, a reformátusok, a hindu és iszlám egyházak, stb. Nem adnak be adóbevallást, az adóhatóság nem vizsgálja őket, akkor sem, ha politizálnak, kampányban állást foglalnak, közéleti tevékenységet folytatnak. Fel lehet vonulni az amerikai követség elé, tüntetni, hogy felháborító módon ott is ugyanaz a helyzet, mint Magyarországon. Akkora sallert kap az USA Brüsszeltől, hogy a fal adja a másikat? Erre befizetek.
Lássuk, hogyan védekeznek a fejlett demokráciák a szcientológiához hasonló bizniszegyházakkal szemben. Hatásosan, a szcientológia nem elismert egyház és/vagy nem adómentes a következő fejlett országokban: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Görögország, Izrael, Írország, Hollandia, Kanada, Norvégia, Svájc. Az Egyesült Államok is visszavonta egy időre az adómentességet, de később engedett a befolyásos szcientológusok törvénytelenségektől sem visszariadó nyomásának, ma már Németországot és Franciaországot kritizálja a szcientológiával kapcsolatos eljárások miatt. Németországot nem kell félteni, megvédi az álláspontját.
Amint látjuk, a fejlett demokráciák adómentességet biztosítanak a valódi egyházaiknak, amit beadványok sorával kell kiérdemelni, de politizálás miatt nem lehet elveszíteni. A fejlett demokráciák többségében ugyanakkor nem jegyzik be a kereskedelmi egyházakat, illetve bejegyzés után visszavonják az adómentességüket, hacsak a pillanatnyi erőviszonyok mást nem diktálnak (lásd: USA kontra szcientológia). A magyar vallási egyesületek közhasznú működése ugyanúgy adómentességet biztosít, teljesen indokolatlan a képmutató kritika. A magyar baloldal valódi sérelme, hogy a hit -- a szovjet elnyomás idején megszokott vegetálással szemben -- a fejlett nyugaton megszokott társadalmi-közösségi szerepkörbe kerül. Az egyházak bejegyzése ürügyén kitört liberális hasgörcs nem más, mint demokráciaféltő álarcot öltött, gátlástalanul megtévesztő keretben ápolt nosztalgia a jakobinus diktatúra iránt.
Megjegyzés: Németországgal kapcsolatban érdekesség, hogy az adómentes egyházak tagjai egyházi adót fizetnek, amelynek beszedésében az adóhatóság is közreműködik, továbbá hogy a német iskolákban kötelező hittant vagy erkölcstant tanulni, és a hittanjegy is bekerül a bizonyítványba. Ilyen háttérből bírálja Magyarországot a kereszténydemokrata Angela Merkel, aki ezáltal inkább mosolyt, mint méltánylást érdemel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése