Az ájtatosságról

Túlzásba viheti-e egy keresztény az ájtatosságot? Szerintem simán. Ahogy nem könnyű egyensúlyt teremteni a munka és a család között, úgy Jézus két főparancsa között sem egyszerű feladat középutat találni. Aki úgy szereti Istent teljes erőből, hogy nem szereti önmagához hasonlóan embertársait, vagy sem magát, sem embertársait nem szereti igazán, az elveti a sulykot. Az egyensúlyi helyzet minden életszakaszban másképp érhető el.

A világ Isten szőlőskertje, a keresztény ember feladata úgy dolgozni benne, hogy bő termést hozzon. Ehhez mindenki különböző adottságokkal (talentumokkal) rendelkezik, amelyeket kamatoztatnia kell. Istennek mindenki számára terve van, ki-ki abban teljesedhet ki optimálisan. Ha ezt a tervet keresi, bátran támaszkodhat Isten vezetésére. Ha dolgozik a szőlőben, számíthat Isten segítségére és jutalmára. Aki saját terveit akarná Istennel kiviteleztetni, az bármilyen ájtatos, bármennyit fohászkodik, csalódni fog, nem értette meg a munkaköri leírását. Nem véletlenül imádkozunk úgy, hogy "legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is".

Óvodás korban: mivel az istentudat ebben a korban embrionális, az embertársak szeretete szintén, örülj az Életnek, és edd meg a tökfőzeléket.

Iskolás korban: tisztázni kell, mit bízhatsz Istenre, és mi a te feladatod. Ha nem csináltál házit, ne imádkozz, hogy maradjon el a dolgozat, hanem vállald a következményeket. Talentumokat kaptál, meg kell őket találnod, ki kell őket bontakoztatnod. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, Istentől erőt kérj feladataid teljesítéséhez, és segítséget ahhoz, ami nem rajtad múlik.

Fiatal felnőttként: célszerű tisztán látnod, hogy szaporodó feladataidat neked kell elvégezned, ne próbáld Istent magad helyett dolgoztatni. Sokat kell tanulnod, felkészülve a pályafutásodra. Kötelességeidhez erőre lehet szükséged, ami rajtad kívül áll, ahhoz pedig kegyelemre.

A munkahelyen: ahhoz, hogy érvényesülj, sokat és jól kell dolgoznod. A munkádat nem Isten végzi, a minőséget nem Isten biztosítja. Időnként kemény konkurenciaharcba keveredhetsz, feladatod nem a meghunyászkodás, hanem a talentumaid kamatoztatása. Istennek nem a talentumaid elásásával, hanem a galamb szelídségét a kígyó okosságával kombináló stratégiával szerezhetsz dicsőséget.

Vállalkozásban: ha árban alád kínálnak, javíts minőséget, vagy csökkents árat te is. Ne gondold, hogy Isten eltünteti a konkurenciát, ne imádkozz azért, hogy te nyerd meg a tendert. Teljesíts minden feltételt, Istentől azt kérd, hogy legyen meg az Ő akarata. Ha megteszed, ami tőled telik, Isten segíti majd az ügyedet.

A gyermeknevelésben: ne engedd el a gyereked kezét a főút szélén, ne bízd a gondviselésre, hogy védje meg a kamionoktól, mert ez a te feladatod. Ha nem vigyázol rá, és baja esik, te felelsz érte nem csak a jog és lelkiismereted szerint, hanem a dolgok nagy rendjében is! Istentől azt kérd, hogy segítsen jól teljesíteni állapotbeli kötelezettségeidet. Ha a gyereked beteg, ne akard az ima erejével gyógyítani, be kell vennie a gyógyszert. Az is a te feladatod, hogy megfelelő orvost és orvosságot találj. Legfeljebb azt kérheted Istentől, hogy irányítsa feléjük a lépteidet.

A vagyonban: Isten szándéka, hogy jótékonykodj. Ehhez szükséged van javakra. Ha ilyen szemlélettel szerzed őket, sikeres leszel, és viszonylagos jómódban élhetsz, mert ne feledd, magadat is úgy kell szeretned, ahogy embertársaidat.

Az erkölcsben: azt várd mástól, amit magad is teljesítesz. A biztonság kedvéért várj embertársaidtól 10%-kal kevesebbet, mert senki sem objektív bírája a saját ügyének, nem mérlegképes könyvelője saját hibáinak és erényeinek.

A vallásban: ha elástad a talentumodat, ne keress mentséget az ájtatosságban. Ásd elő, amit elrejtettél, és kamatoztasd. Isten nem a templomban lakik, nem is a vasárnapi mise idejére látogat oda. Bármikor rendelkezésedre áll, amennyiben te bármikor a rendelkezésére állsz.

Az imaéletben: ha mindent megtettél, ami tőled telik, Isten is megteszi azt, ami akaratának teljesüléséhez szükséges. Ebben bízhatsz, ez a leghétköznapibb, egyben a legnagyobb csoda.

Idősebb korban: rossz hír, hogy az évek múlásával egyre kevesebb tényező felett lesz hatalmad, célszerű ezt zokszó nélkül elfogadnod. Az unokáidra például vigyázhatsz, de nevelni már nem te fogod őket. Jó hír viszont, hogy egyre több ügyben fordulhatsz Istenhez, megnő az a kör, ahol nem a karod, nem az erőd, nem az eszed, nem a szíved, hanem az imában kért kegyelem segít. Továbbra is azt kérd azonban, hogy ne a te akaratod, hanem Istené legyen meg. Ha magadat akarod isteni segítséggel érvényesíteni, csalódni fogsz. Ha Isten tervét akarod saját erőddel szolgálni, boldog leszel, és boldoggá teszed a körülötted élőket.

Összességében: a te feladatod talentumaidat kamatoztatni, dolgozni az Úr szőlőjében, bő termést hozni. Amire van világi megoldás Isten parancsainak megszegése nélkül, azt oldd meg világi módon, Isten vezetésére támaszkodva. Ha nincs ilyen megoldás, bízz Istenben és imádkozz.