A Liszt Ferenc reptéren mindig megpróbálnak rábeszélni ilyen vagy olyan hitelkártyára. Nem csak ott. Felhívnak a mobilomon is, hogy meggyőzzenek az előnyeiről. Röviden leszögezem, hogy elvi kifogásaim vannak, és köszönöm, nem kérek belőle.
A beszervezők érve, hogy bátran költhetek hitelre, ráérek néhány héten belül kamatmentesen visszafizetni a felhasznált összeget. Pofonegyszerű az egész, akár a folyószámlámon is beállíthatok egy állandó átutalást e célra. Ezzel párhuzamosan leköthetem a pénzemet, hogy kamatozzon, miközben a hitelkártya-keretért nem fizetek kamatot, csak egy éves fix díjat. Így ingyen használom a bank pénzét, sőt a vásárlásaim után még némi visszatérítés is jár. Ha a tetszetős okfejtést meghallgatva visszakérdezek, mi ebben az üzlet a banknak, kitérő válaszokat kapok. Nem véletlenül.
A határidőre vissza nem fizetett költésre ugyanis elképesztő, 30-40%-os kamatot számít a bank, ráadásul egyetlen nap csúszásért egy egész hónapnyit. Abból él, hogy mindig lesz, aki nem fizet határidőre, és meg lehet kopasztani. Ha belegondolsz, kijátszanak a többi ügyféllel szemben. Amennyiben sem te, sem ők nem tévesztik el a határidőt, a bank nem jár jól, és megváltoztatja a feltételeket, megszünteti a konstrukciót. Maga a tény, hogy a hitelkártyát még mindig reklámozzák, azt mutatja, hogy sokan elég megbízhatóan fegyelmezetlenek, lehet építeni a tőlük származó kamatbevételre.
Tévedés, hogy a bank pénzét használnád, mivel a bank körülbelül akkora határidővel fizet a kereskedőnek, amekkorával te, azaz valójában a kereskedőt és a vásárlót is kijátssza egymás ellen. Közébük áll, mert az hatalom. Hagyományos vásárláskor megveszed az árut, kifizeted készpénzzel vagy terhelési (debit) kártyáról, és mindketten elégedettek vagytok. Ha hitelkártyával "fizetsz", akkor a kereskedő csak hetek múlva jut a pénzéhez, nagyjából akkor, amikor neked is fizetned kell. A bank kettőtök közé tolakszik, és lefölözi a hasznot.
Átverés az is, hogy közben lekötheted a saját pénzedet, és milyen jól jársz. Ami kamatot így szerzel, azt bőven elviszi a hitelkártya éves díja. Legfeljebb abba az illúzióba ringathatod magad, hogy értesz a pénzügyekhez, profin zsonglőrködsz a számláiddal, ellentétben béna embertársaiddal, akik tulajdonképpen meg is érdemlik a büntetőkamatot. Úgy kell nekik, kupálják ki magukat pénzügyekből! Jól ki van ez találva. Pedig ha reális mérleget készítesz, évi 10-20 óra ügyeskedéssel kereshetsz, kapaszkodj meg, mínusz kétezer forintot. Ha nem profin ügyeskedsz, akkor ennyi erővel uzsoráshoz is fordulhattál volna. A pénzügyekhez a bank ért, te meg balek vagy, hagyod, hogy palira vegyen. Ez persze a magánmizériád, csakhogy rendszerszintű problémák is jelentkeznek.
A hitelkártya egyik hátrányos következménye a lassú fizetés, a fizetési fegyelem megromlása. A nagy nemzetközi cégek ma már 45-60-90-120 napra fizetnek, kialakul a körbetartozás rendszere, amely szétzilálja a reálgazdaságot, és megszilárdítja a pénzintézetek uralmát.
A hitelkártyára vásárló ember hozzászokik, hogy a jövedelemszerzés, a megtakarítás és a költés elválik egymástól, fokozatosan elkezd többet költeni, mint ha a "sajátját" költené, holott ez illúzió. 2008-ban, a hitelválság kirobbanásakor az amerikaiaknak nem csak nem volt megtakarításuk, hanem átlagban pár ezer dollár mínuszban voltak, amire a bank felszámíthatta a maga csillagászati kamatát. Derült égből villámcsapásként érte őket, hogy a bankok megemelik a hitelek törlesztő részletét, az állásuk hirtelen bizonytalanná válik, és nincs tartalék, nincs miből fedezni a váratlan többletkiadásokat. Rengetegen e miatt mentek tönkre, a hitelkártyák mégis akadálytalanul terjednek.
Egy ép eszű társadalomban a hitelkártyákat be kell tiltani
- hogy senki ne akarjon embertársai ügyetlenségéből profitálni
- hogy a társadalom ne szolgáltassa ki magát a pénzvilágnak
- hogy a reálgazdaság működését segítsük elő, és ne a körbetartozást
- hogy az emberiség felelősen gazdálkodhasson a tényleges jövedelméből
Mondj nemet a hitelkártyára, és az ismerőseidet is beszéld le róla!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése