2012. május 10., csütörtök

A pálya lejtése

Válság idején a jobboldalnak áll a zászló, mert spontán módon úgy viszonyul a pénzügyekhez és a józan észhez, ahogy a választói többség.

A baloldal, szociális érzékenysége okán, nem azt nézi, mennyi pénzből lehet reálisan gazdálkodni, hanem azt, hogy mennyi pénzre lenne szükség a rászorulók megsegítésére. Az érintettek szerint mindig legalább kétszer annyi kellene, mint amennyi jut.

Ha válság van, a választók esze fordított srófra jár. Azt nézik, hogyan lehetne fele annyiból megúszni. Mivel a baloldal számára ez olyan, mintha az anyját szidnák, megsértődik a társadalomra -- a társadalom meg őrá.

Ebből következik, hogy válság idején a baloldal tartósan kiszorulhat a hatalomból. A francia példa jelzi, hogy  vannak kivételek, de ne feledjük, hogy ott a baloldal már tizenhét éve a kispadon ült, és hogy a baloldali retorikával szerzett győzelem nem feltétlenül jelent baloldali gazdaságpolitikát.

2 megjegyzés:

  1. Így már csak egy kérdésem maradt. Miért divat nyafogni, és vétkesnek titulálni jelen kormányunkat azon választók körében, kik 2010-ben rájuk szavaztak és 2014-ben is ugyanoda vésik az X-et? Egyszerűen számomra felfoghatatlan, és bosszantó...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jó a kérdés, magam is gyakran töprengek rajta. Talán a nyafogás l'art pour l'art öröméért panaszkodik a választó. Talán azért, mert Kádár alatt elszokott az egyszerű összefüggésektől: amit nem tett be a kasszába, azt nem tudja onnan kivenni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kormányt ne lehetne egy-két ponton bírálni. Nem véletlen azonban, hogy miközben sokan senkire sem szavaznának, ha most vasárnap kéne, a Fidesz még mindig kétszer olyan népszerű, mint a második helyezett.

      Törlés