2013. január 25., péntek

Tudományos fikciók

Miben hisz, aki a tudományvallásban hisz? És miben téved? Az emberi élet olyan tudománytalan, mintha be lennénk oltva a tankönyvi rendszerek használata ellen. A tudományvallás áldozata egy sor fikcióban hisz, saját gyártású szappanoperában tölti az életét. Íme a szappanoperát dokumentáló werkfilm.

1. fikció: az árképzés számításokon alapul.
Azt gondolhatnánk, hogy a fogyasztói ár úgy alakul ki, hogy a kereskedelmi lánc résztvevői a beszerzési árra ráteszik a szerény vagy kevésbé szerény százalékos haszonkulcsukat, mi pedig e százalékszámítás eredményét fizetjük (plusz x% ÁFA). Ezzel szemben minden sikeres kereskedő tudja, hogy üzletelni csak intuitíven lehet. Fogsz egy kelendő terméket, és annyiért adod, amennyiért megveszik. Ha ez sokkal több, mint amennyiért vetted, akkor jó kereskedő vagy. A matek ahhoz kell, hogy kiszámítsd, mettől kezdve veszítenél az ügyleten, de még ezt sem lényeges tudnod -- néha bukni fogsz, hogy megszabadulj egy be nem vált készlettől, ám a következő sikeres termékkel majd behozod. A folyamat egésze intuitív ügyeskedés, teljesen mellékes és esetleges benne a számolgatás.

2. fikció: a bankban tudományos pontosságú kamatot kapsz és fizetsz.
Úgy vélhetnénk, a bank kiszámítja, mennyit ér neki a látra szóló vagy a lekötött betét, és annyi kamatot fizet érte. Kiszámítja, mi a kihelyezett hitel kockázattal súlyozott kamata, és annyit számít érte. Tévedés. A látra szóló kamatból levonja a maga opportunista hasznát, mivel akkor sem akarod a párnacihában tartani a pénzedet, ha egy fillér kamatot sem kapsz - és lám, nagyjából ez a helyzet. A lekötött betétből a bank államkötvényt vásárol, és nagylelkűen továbbadja neked a kamat mintegy felét, attól függően, hogy mit kínál a többi bank. (Az időnként meghirdetett akciós kamatok mindig új betétre és az első egy-két hónapra vonatkoznak, te viszont nem fogod negyedévente más bankba vinni a pénzed, így a valóságban jóval kevesebbet kapsz.) Hitel esetén a bank beszorozza a betétesnek fizetett kamatot egy szép kerek számmal, és annyit számít a kockázatmentes (ingatlanfedezetű) hitelekért. A tényleges kockázattal járó hitelek esetén a szép kerek számot beszorozza a kockázattal, valamint egy "aranyos vagyok, hogy egyáltalán vállalom ezt a kockázatot" nevű tényezővel, amit intuitív módon állapít meg. Ezen kívül gyakori, hogy a betétoldalon 365 napos év alapján számít napi kamatot, hiteloldalon viszont 360 napos évet használ, ez plusz nyereség. Devizahitelnél nem forgat tényleges devizát, viszont úgy tesz, mintha folyósításkor devizát adna el neked, törlesztéskor pedig devizát venne tőled, zsebre vágva az árfolyamkülönbséget, mert úgy véli, nálad ezt is el lehet sütni, hiszen legfeljebb morogsz, de aláírod a szerződést.

3. fikció: a gázóra valami számodra is értelmezhető konkrét dolgot mér.
Tévedés, mert a gázművek nem köbméter, hanem a folyamatosan változó fűtőérték alapján számláz. A fűtőértéket viszont nem méri az órád, így valójában a szolgáltató kegyeire bízod magad.

4. fikció: legalább a villanyóra valami megfoghatót mér.
Csak annyiban, hogy a mért áramot megfoghatod, és ráz. Az óra nem a tényleges, hanem a névleges teljesítményt méri, ami jelentősen eltérhet a háztartási készülékeid által felhasznált energiától. A különbséget a vezetékek tökéletlenségéből adódó fáziseltolódás határozza meg, amit házilagosan nem tudsz mérni, bonyolult számításokkal határozható meg, és még bonyolultabb számítások alapján beépített kondenzátorral kompenzálható. Nem tudok olyan háztartásról, ahol ezt valaha vizsgálták és kompenzálták volna, így aztán fogalmad sincs, mennyit fogyasztasz valójában.

5. fikció: a vízóra azért tényleg pontos.
Elvben jobbak az esélyek, mert a víznél nem a hűtőértéket, hanem a köbmétert számlázzák, és nincs fáziseltolódás. Csak épp kis mennyiségekre eléggé pontatlan az óra. Ha poharanként engedsz ki tíz litert, arra kb. húsz litert fog mérni. A vízművek nem is tagadja, hogy így van, a konstrukcióból adódik -- szíveskedj nagy mennyiségeket átfolyatni rajta. Különben úgy jársz, mint a benzinkútnál, ahol csak az első kilövésig megbízható a mért érték, ha utána még csepegtetsz, akkor borravalót adsz a cégnek. Pontosabban a kutasoknak, akik egyikétől hallottam, hogy mióta ott van, még nem tankolt pénzért... Persze ezt a cég is tudja, és annyival kevesebbet fizet, így végül mégis a vállalatnak adsz borravalót.

6. fikció: a fogyasztóvédelem majd segít.
A fogyasztóvédelem olyan jogszabályok alapján dolgozik, amelyeket a konstrukciós pontatlanságokkal nagyjából tisztában lévő emberek írtak, ebből következik, hogy a fenti anomáliák legálisak, nincs rájuk fogyasztóvédelmi orvosság.

7. fikció: sebaj, majd jön Sandokan, a Maláj Tigris.
Tévedés, semmiféle népi mozgalom nem segít, felesleges Tenkes Kapitánya frontot gründolni. Olvasd el újra az 1. pontot. Minden szolgáltató annyit számláz, amennyit a fogyasztó hajlandó fizetni. Ha pontosabbak lesznek a műszerek, akkor kevesebbet fognak mutatni -- és annyival emelkedik az egységár, hogy kijöjjön a végösszeg. Az árképzés nem matematikai, hanem opportunista.

Akkor mégis miért alacsonyabbak az árak egyes országokban?
1. Mert tudatosabb a lakosság, és csak a szerény opportunizmust tűri. 2. Mert jobb a közvélemény érdekérvényesítő képessége. 3. Mert nagyobb az ország, így olcsóbb a beszerzés. 4. Mert erősebb a verseny.

Nem véletlenül tettem utolsó helyre a versenyt, a többi tényezőnél jóval kisebb a szerepe. Németországban, Franciaországban vagy Nagy-Britanniában nem azért nem pisilnek az emberek az utcán, mert sokan vannak, vagy mert nagy a verseny, és az otthon pisilők kiszorítják az utcai konkurenciát, vagy mert minden bokorban kamera van, vagy esetleg vizelet-DNS alapján utolérik a normaszegőket. Azért nem pisilnek az utcán, mert egyrészt elérhető távolságon belül van nyilvános WC, másrészt a társadalom minden szinten ragaszkodik bizonyos alapvető normákhoz, gyermekkortól azokra idomít, nyomásgyakorlással kikényszeríti a betartásukat. Talán mondanom sem kell, hogy a normakövetés és kikényszerítés nem tudományos, hanem érzelmi-intuitív alapon történik. Ha majd mi is minden szinten ragaszkodunk bizonyos alapvető normák betartásához, akkor egyszer csak több pénzünk lesz, hogy megvegyük az olcsóbb áron kínált jobb minőségű termékeket. (Nekem például sikerült Németországban egy év alatt kétszer is olyan márkás hajszárítót vennem, ami stabilan annyiba került, mint nálunk egy olcsó darab, csak éppen jóval jobb minőségű, és tartósabb. Sosem került hazai forgalomba, és blogom célja többek között, hogy számunkra is elérhetővé váljon. Ez kizárólag a kollektív érdekérvényesítő képességünkön múlik.)

A fentiek kiragadott példák, életünk tele van hasonló fikciókkal. Az átlagember intuitív, esze ágában sincs komplex képletek beszerezhetetlen paraméterei után kajtatni, így a poszt inkább a tudomány vakbuzgóihoz szól, miheztartás végett -- valamint a közvélemény azon részéhez, amelyik e vakbuzgókat tekinti irányadónak, és partvonalra szorítana mindent, ami szerintük politikailag inkorrekt, lebeszélve a társadalmat a józan ész használatáról.

A körülöttünk működő tényezők (pongyolán: a "valóság") megismeréséhez és kezeléséhez egy nap alatt megtanulható tudományos ismeretekre, valamint nagy adag józan észre, intuícióra és a közösség iránti érzelmi elkötelezettségre van szükség.

8 megjegyzés:

  1. Kiderült valami fontos.

    VL: "A körülöttünk működő tényezők (pongyolán: "valóság") megismeréséhez egy nap alatt megtanulható tudományos ismeretekre, valamint nagy adag józan észre, intuícióra és a közösségi iránti érzelmi elkötelezettségre van szükség."

    Azt a tudományos ismeretanyagot, ami blogszerzőnk állításaiból kiviláglik, valóban meg lehet tanulni egy nap alatt. A többi halandzsa, de ezt még részletezzük.

    Immár kicsit sem meglepő, hogy blogszerzőnk mindent, amit nem tanult meg, azt (jobb híján) kipótolja "józan ésszel", "intuícióval" és "a közösségi iránti érzelmi elkötelezettséggel", bármit jelentsen is az.

    Mit nem tanult meg blogszerzőnk, csak úgy példaképpen? Hát például a szorzás műveletét és annak használatát. Szerinte például 2 x 2 = 3, 4 vagy 5, mert szerinte a darabszám esetében számít a darabok tömege. Mintha két hatvan kilós és egy százhúsz kilós nyugdíjas nyugdíjszempontból nem három, hanem négy ember lenne.

    Ha minden egyes arra jogosult embernek egy szavazata van, akkor érdektelen, hogy melyikük hány kilót nyom. Ha viszont egy lift, egy lelátó vagy egy gyaloghíd terhelhetőségéről van szó, akkor össztömegben számolunk, és ha bizonyos feltételeket főben adunk meg, akkor is tudjuk, hogy a két adat (létszám és össztömeg) közötti átjárhatóságot a tervezéskor használt átlagtömeg adata biztosítja.

    Nos, mindez blogszerzőnket reménytelenül összezavarja; szerinte az olyan hétköznapi dolgokhoz, mint egy lelátó megtervezése, nem a statika tudományára van szükség, hanem a józan észre, az intuícióra és az istenhitre (imádkozzunk, hátha nem dől össze).

    Most már végképp világos: azért nem sikerül soha, egyetlen ponton sem választ kapni a blogszerző állításai mögötti tényanyagokkal, bizonyítékokkal, szakirodalmi hivatkozásokkal kapcsolatban feltett kérdésekre, mert azok az ismeretek, amelyekre ehhez szükség lenne (ideértve a szakirodalom ismeretét is), sajnos abba az egy napba nem fértek bele.

    A blogszerzőnk kardinális állításai mögött álló bizonyítékokat, tényeket, sőt: szakirodalmi hivatkozásokat valójában a "józan ész" és az "intuíció" (értsd: tudás nélküli spekuláció), valamint "a közösség iránti érzelmi elkötelezettség" (értsd: a világjavítás katolikus hittérítés útján történő forszírozása) pótolja.

    Miért lepődünk meg, ha a DNS-genom méretével kapcsolatban nem adatokat kapunk, hanem a tudomány használhatatlanságáról szóló fogalmazást?

    Azt is megérthetjük végre, ki az a híres "ésszerű olvasó", aki gyakorlatilag még egyetlen egyszer sem kommentált, de akinek a blog elvben szól. Blogszerzőnk szerint az az ésszerű olvasó, aki legfeljebb egy napig járt iskolába, és amit nem tanult meg, azt kipótolja józan ésszel, intuícióval és vallásos hittel.

    Blogszerzőnk kétségbeejtő szakadékban érezheti magát: ideális olvasója jellemzően SOHA nem olvas ilyesféle blogokat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A blogszerző beéri ésszerű olvasókkal, akikből (Ateesh6800 kattintásait levonva) akadhat azért néhány.

      Törlés
  2. Bizonyára ideális szerzőre is találnak a blogszerzőben.

    VálaszTörlés
  3. A Wiki szerint "Religion is an organized collection of belief systems, cultural systems, and world views that relate humanity to spirituality and, sometimes, to moral values." A tudomány a Wiki szerint "Science (from Latin scientia, meaning "knowledge") is a systematic enterprise that builds and organizes knowledge in the form of testable explanations and predictions about the universe."

    Nem meglepő módon a tudomány (science) bizonyos részteületektől eltekintve alapvetően nem a spiritualitással vagy a morális értékekkel foglalkozik. Nyilvánvaló kivétel a vallástörténet, adott esetben a teológia (amely szereti magát tudománynak tekinteni, jóllehet semmi nem tesztelhető benne és semmilyen előrejelzést nem ad a világról -- ami morális tartalma van, az pedig vallási körítés nélkül is megáll a lábán, még akkor is, ha az emberek többsége nyilvánvaló okokból vallásos).

    A blogszerzőnek igaza van abban, hogy aki vallásos, annak dolga eltöprengeni azon, hogy a saját világnézetében hogyan egyezteti össze a vallást és a tudományt. Ebben elég sok és elég szerteágazó támaszra lel a tudomány- és vallástörténetben, a történelemben általában és a filozófiában. Aki nem vallásos, annak annyi dolga van, hogy megértse és tisztelje vallsos embertársait (ugyanakkor nem dolga csatlakozni a blogszerzőhöz abban a küzdelemben, hogy a bankszabályozást helyezzük újszövetségi alapokra; a bankszabályozást meg lehet oldani ugyanazzal a hatékonysággal vallásos szósz nélkül is).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Tudományvallásról" két módon lehet beszélni:

      (1) Bizonyítékokkal alátámasztva megmutatjuk, kik azok a személyiségek, kulturális csoportok, népek, vallási közösségek, amelyek a természettudományokat vagy azok bármelyikét vallásként, spirituális rendszerként élik meg. Megkockáztathatjuk, hogy ilyen gyakorlatilag egyáltalán nem létezik, éppenséggel a tudomány folytonos megkérdőjelező természete miatt ("a systematic enterprise that builds and organizes knowledge in the form of testable explanations and predictions about the universe"). A vallások által képviselt "tudás" fontos iránymutató követőik számára, de a vallásos magyarázatok nem tesztelhetőek (nem igazolható laborban, hogy Isten teremtette a világot) és nem alkalmasak arra, hogy használható jóslatokat tegyünk segítségükkel a világról (a tudomány eszközeivel megjósolható, ahogy erre sor is került, hogy egy addig nem ismert új elem milyen tuajdonságokkal rendelkezhet; a vallások jóslatai többnyire transzcendentális ügyekre vonatkoznak, nem arra, hogy egy új fémötvözet hogyan fog viselkedni túlhűtött állapotában).

      Blogszerzőnk nem így beszél "tudományvallásról"; ha így beszélne róla, azt -- ismét csak -- adatolnia kellene (ilyesmit már régen nem várunk tőle; most sem fogja megtenni, pedig azzal borsot szórhatna az orrunk alá).

      Törlés
    2. (2) Beszélhetünk "tudományvallásról" retorikus értelemben. Ilyenkor összesen az a célunk, hogy a tudományt, ami NEM egynemű a vallásOKkal (hiszen a tudomány képviselői egyben a világ összes vallását is képviselik személyükben), tehát hogy a tudományt sajátos vallásként tüntessük fel, hogy aztán megversenyeztethessük a többi vallással (ahogyan azt a blogszerző teszi méltatlanul színvonaltalan, előítéletes és tiszteletlen "Áttérjek?" posztsorozatában). A blogszerző végtelenül fel lenne háborodva, ha hosszas bejegyzést írnék arról, hogy a vallás is egyfajta tudomány, csak az ég adta világon semmire nem jó (nem lehet vele például energiát termelni egy lakótelep számára, lemérni vele messziről egy kisbolygó tömegét, satöbbi). Nem véletlen, hogy a blogszerző a "tudományos" állításaival kapcsolatos kérdésekre nem csak tudományos választ nem tud adni (az nem meglepő, hiszen amit a tudományból tudni kell, az szerinte egy nap alatt megtanulható), hanem vallási választ sem. Arra ugyanis nincsen vallási válasz, hogy mekkora a lehetséges legkisebb DNS-genom. Ilyen kérdésekben a vallásoknak -- különösen a blogszerző vallásának -- nem vlaszai, hanem többnyire csak dogmái és egyházi kinyilatkoztatásai vannak, pl. arra vonatkozóan, hogy a Nap kering a Föld körül (amit aztán sajnos a tudomány megcáfolt; érdekes módon tudományos ismeretet a vallás még soha nem tudott megcáfolni -- nincs rá eszköze).

      Blogszerzőnk leginkább ezzel a második recepttel főz.

      Törlés
    3. van még egy harmadik modalitás is, amely talán még jobban passzol blogszerzőnkre: ez az, amikor kétségbeesetten és követhetetlenül vergődik a tudományosnak tűnő, de tudományosan igazolhatatlan (sőt: többnyire értelmezhetetlen) privát kinyilatkoztatások hálójában, és azt igyeszik sulykolni, hogy minden ismeretanyag, amit a tudomány eddig felhalmozott, merőben bizonytalan, megbízhatatlan valami; legalább olyan bizonytalan, megbízhatatlan valami, mint a teológia vagy az istenhit. (Hogy ezzel pontosan mit nyer, az nem világos.)

      Szögezzünk le valamit: az emberiség történetében mind a tudományos ismeretek, mind a vallási eszmék jártak jó kézben éppúgy, mint rosszban. Öltek már embert karddal is és golyóstollal is; mentettek már életet tiszta vízzel is és halálos méreggel is. Teljességgel értelmetlen dolog a vallás (ráadásul: egy adott vallás) mellett azzal kapmányolni, hogy a tudomány nem hasznos, hiszen a tudományos ismeretek és eljárások nem önmagukban hasznosak, hanem a használat módjában válnak hasznossá vagy haszontalanná.

      Két szerencsénk van: egyrész az, hogy a tudomány nem olyan és nem úgy működik, ahogyan azt blogszerzőnk elképzeli; másrészt az, hogy ugyanez a vallásra is igaz: az sem olyan és az sem úgy működik, ahogyan azt blogszerzőnk elképzeli.

      Törlés
  4. És akkor egy egyszerű tiszta bónusz a végére, ugyancsak a Wikiről:

    "A scientific theory is empirical, and is always open to falsification if new evidence is presented. That is, no theory is ever considered strictly certain as science accepts the concept of fallibilism."

    Hevenyészett fordításban:

    "Minden tudomnyos elmélet empirikus, és mindig cáfolható, amennyiben új bizonyítékok merülnek fel. Azaz a szó legszigorúbb értelmében soha egyetlen elmélet sem tekinthető bizonyosnak, mivel a tudomány elfogadja a tévedhetőség koncepcióját."

    Ez áll szemben a pápai tévedhetetlenség koncepciójával és az egyház tévedhetetlenségének koncepciójával, többek közt.

    Ha valaki egy napig tanul tudományokat, de kellő józan esze van és kellő intuícióval rendelkezik, valamint szereti embertársait és közösségét (azaz megértő tud lenni velük szemben), annak az a gyanús, ha bárki tévedhetetlennek állítja be magát, nem az, aki azt mondja: ez a jelenlegi legjobb tudásom, de még alakulhat a dolog.

    VálaszTörlés