Lefárasztottak az ellenzékiek a rossz demagóg dumájukkal, hogy a kormány elvesz a szegényektől, és a gazdagoknak ad. Ellenőriztem a tényleges helyzetet. Az olvasóknak is javaslom, üssék be a berkalkulator.info oldalon, hogy mennyi nettó marad 80e, 100e, 120e, 150e, 200 ezer forint havi bruttóból 0 gyerek esetén. Látni fogják, hogy kevesebb marad jövőre, mint idén, és pláne kevesebb, mint tavaly. Ennyiben tehát igaza van az ellenzéknek. Most ugyanezeket a bruttó összegeket írják be 1 gyerekkel. Itt még mindig csökken az idei évhez képesti nettó, viszont a 2010-eshez képest már alig, sőt 125eFt bruttótól egyenesen nő. Az ellenzék tehát úgy gondolja, hogy aki havi 125 bruttóval 1 gyereket nevel, az "gazdag". Érdekes elképzelés.
Most tessék beütni a végső csapást: 2 gyereket a fenti bruttó fizetésekkel. Már havi 80eFt fizetéssel is több marad a zsebben, mint a baloldali kormány utolsó évében, 2010-ben. Az ellenzék szerint tehát aki 80e bruttóból két gyereket nevel, az szintén gazdag. No comment.
A kormány valóban elvesz a gyerekkedvezmény nélküli alacsony keresetűektől, és amit elvesz, azt részben átadja az egy vagy több gyereket nevelőknek. Látok abban némi logikát, hogy egy családbarát kormány a családokat favorizálja. Lehet vitatkozni ezzel a filozófiával, de azzal nem, hogy megfelel a kormány vállalt preferenciáinak.
Nem vagyok teljesen elégedett a Fidesz adókoncepciójával, mert az "egykulcsos" dogma oltárán beáldozza a gyermektelen kisjövedelműeket. Biztos vagyok benne, hogy meg lehetett volna oldani a felső bérkategóriák plusz adóztatásával, hogy senki ne járjon rosszabbul 2010-hez képest. Igaz, az ellenzék győzelemként ünnepelte volna, hogy a kormány feladta az "egykulcsost". Leesett volna a gyűrű Orbán úr ujjáról, ha presztízsféltés helyett senkit sem tesz vesztessé a sanyarú gazdasági helyzetben? Szerintem nem, éppen ellenkezőleg. Népszerűséget hozott volna, ha bizonyítja, hogy nincs fából a feje.
Az adó amúgy nem is egykulcsos. Ki lehet számolni, hogy ha gyerek nélkül 100e bruttóból marad 65500, 200 ezerből pedig 131e, akkor az összes elvonás mértéke 34,5%. Egy gyerekkel 100 ezerből marad 75500, 200 ezerből pedig 141e, vagyis az összes elvonás mértéke itt 24,5 illetve 29,5%. Két gyerekkel az összes elvonás 18,5 illetve 24,5%. Ez bizony nem egykulcsos adózás. Az ellenzék kétkulcsosat követel, miközben -- a kormányzati kommunikációval ellentétben -- folyamatosan többkulcsos az adórendszer. Minél több a gyerek és minél kisebb a jövedelem, annál kedvezőbb az adókulcs. A kormány bénán kommunikál, az ellenzék szintén. A naiv választó pedig össze-vissza hadovál, mintha nem tanult volna számtant az általánosban. Aki nem hiszi, nézegesse figyelmesen a számsorokat, kalkuláljon fejben vagy géppel, aztán nézzen szembe a tényekkel. (Igaz, hogy a teljes elvonás nem csak személyi jövedelemadóból áll, de a gyermekkedvezmények miatt maga az szja sem egykulcsos.)
A kormány sokkal hatékonyabban végezhetné a feladatát, ha bevonná a nemzet IQ-ját a döntéshozatalba. A választó sokkal jobban átlátná a helyzetet, ha a kormány/ellenzék ekézése mellett akár csak napi öt percet fordítana a saját IQ-ja fejlesztésére. Hogy akarhat jólétet egy olyan társadalom, amelynek gondja van a négy számtani alapművelettel?
Most tessék beütni a végső csapást: 2 gyereket a fenti bruttó fizetésekkel. Már havi 80eFt fizetéssel is több marad a zsebben, mint a baloldali kormány utolsó évében, 2010-ben. Az ellenzék szerint tehát aki 80e bruttóból két gyereket nevel, az szintén gazdag. No comment.
A kormány valóban elvesz a gyerekkedvezmény nélküli alacsony keresetűektől, és amit elvesz, azt részben átadja az egy vagy több gyereket nevelőknek. Látok abban némi logikát, hogy egy családbarát kormány a családokat favorizálja. Lehet vitatkozni ezzel a filozófiával, de azzal nem, hogy megfelel a kormány vállalt preferenciáinak.
Nem vagyok teljesen elégedett a Fidesz adókoncepciójával, mert az "egykulcsos" dogma oltárán beáldozza a gyermektelen kisjövedelműeket. Biztos vagyok benne, hogy meg lehetett volna oldani a felső bérkategóriák plusz adóztatásával, hogy senki ne járjon rosszabbul 2010-hez képest. Igaz, az ellenzék győzelemként ünnepelte volna, hogy a kormány feladta az "egykulcsost". Leesett volna a gyűrű Orbán úr ujjáról, ha presztízsféltés helyett senkit sem tesz vesztessé a sanyarú gazdasági helyzetben? Szerintem nem, éppen ellenkezőleg. Népszerűséget hozott volna, ha bizonyítja, hogy nincs fából a feje.
Az adó amúgy nem is egykulcsos. Ki lehet számolni, hogy ha gyerek nélkül 100e bruttóból marad 65500, 200 ezerből pedig 131e, akkor az összes elvonás mértéke 34,5%. Egy gyerekkel 100 ezerből marad 75500, 200 ezerből pedig 141e, vagyis az összes elvonás mértéke itt 24,5 illetve 29,5%. Két gyerekkel az összes elvonás 18,5 illetve 24,5%. Ez bizony nem egykulcsos adózás. Az ellenzék kétkulcsosat követel, miközben -- a kormányzati kommunikációval ellentétben -- folyamatosan többkulcsos az adórendszer. Minél több a gyerek és minél kisebb a jövedelem, annál kedvezőbb az adókulcs. A kormány bénán kommunikál, az ellenzék szintén. A naiv választó pedig össze-vissza hadovál, mintha nem tanult volna számtant az általánosban. Aki nem hiszi, nézegesse figyelmesen a számsorokat, kalkuláljon fejben vagy géppel, aztán nézzen szembe a tényekkel. (Igaz, hogy a teljes elvonás nem csak személyi jövedelemadóból áll, de a gyermekkedvezmények miatt maga az szja sem egykulcsos.)
A kormány sokkal hatékonyabban végezhetné a feladatát, ha bevonná a nemzet IQ-ját a döntéshozatalba. A választó sokkal jobban átlátná a helyzetet, ha a kormány/ellenzék ekézése mellett akár csak napi öt percet fordítana a saját IQ-ja fejlesztésére. Hogy akarhat jólétet egy olyan társadalom, amelynek gondja van a négy számtani alapművelettel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése