2011. november 18., péntek

Mi lesz, ha megbuktok?

A kérdés egyszerre jó és rossz, helyénvaló és helytelen.

Jó, mert ha felteszik a svájcifrank-hitelek többségét folyósító osztrák bankok, rájöttek volna, mekkora marhaságra hagyták magukat rábeszélni a Gyurcsány-kormány idején. Elgondolkodott már az olvasó azon, miért éppen a sógorok közvetítésével érkezett hozzánk a helvét valuta? Én már elgondolkodtam, de egyelőre csak találgatom a választ. Ismeretes, hogy a francia és angolszász érdekeltségű bankok passzoltak, túl kockázatosnak találták a konstrukciót. Információim szerint kétkedve léptek hátra, mert szakmai közvélekedés szerint ezzel kimaradtak a mézesbödönből. Ma örülnek, hogy nem zizzentek rá a mézes madzagra. Az osztrák bankárok fejében is ott motoszkálhatott, hogy mi lesz, ha -- teszem azt -- elszáll a frank árfolyama, és magyarok milliói érzik magukat vesztesnek. Mi lesz, ha a frusztrált lakosság másik kormányt választ, és az nem ortodox megoldásokkal enyhíti a kárt? Rosszul tették, hogy akkor elhessegették a kételyt. Többek között ezért nem ártott volna feltenni a címben jelzett illetlen kérdést a devizaadósság keletkezése idején regnáló kormánynak.

A jelenleg regnálótól sem illik megkérdezni a címbelit, pedig előre vinne bennünket. A választ fontolgatva talán nem születik olyan alkotmány (bocsánat, a német Grundgesetz tükörfordításával "alaptörvény"), melyet az ország közel fele kétesnek tart, és innen csak egy lépés, hogy illegitimmé váljon, mi pedig alkotmány nélkülivé. Ha már erre a problémára jogon kívüli megoldást talál a mostani ellenzék (kénytelen lesz, hiszen a közeljövőben aligha jön még egyszer össze alkotmányozó parlamenti többség, ezért a jog eszközeivel nem lehet majd megszabadulni az alaptörvénytől), akkor egy füst alatt erőszakkal visszacsinálhat minden Fidesz-vívmányt is. A terv készen áll ( http://progressziv.blog.hu/2011/10/23/ellenforradalmat_es_restauraciot ). Az ország javát az szolgálná, ha az egymást váltó kormányok alatt többé-kevésbé fenntartható vívmányok születnének, ehhez pedig nem szabadna az ellenzéket arrogánsan túlhergelni.

A címbeli kérdés ugyanakkor teljesen szakszerűtlen. Könyörgöm, emberek, demokráciában élünk! El kéne felejteni a "megbukik" szót. Demokráciában a kormány nem megbukik, hanem átmenetileg átadja a helyét az ellenzéknek. Ezt hívják politikai váltógazdálkodásnak. A közhiedelemmel ellentétben Gyurcsány úr nem bukott meg 2009-ben, hanem átmenetileg félreállt, hogy 2014-ben, de legkésőbb 2018-ban visszatérjen a maga csapataival. Egy felzárkózó demokráciában, mint a miénk, ritka a duplázás, a triplázás meg gyakorlatilag felejtős. Az ország érdekében nem szabadna a mindenkori kormánynak arrogánsan túlhergelnie az ellenzéket, és a mindenkori ellenzéknek sem szabadna túlfennie a késeket, hiszen az szintén nem szolgálja az ország érdekeit. Az ország megfontolt érdekei mentén ésszerűen gondolkodó választónak pedig nem szabadna érzelmileg túlhergelnie vagy éppen túlközömbösítenie magát. Közügyek? Igen. Politizálás? Higgadtan, ésszel. Orbán/Gyurcsány fan club? Egy lépés távolság. Választóként nekünk az Európai Nemzetek Magyar Tagszervezete Fan Clubban célszerű taggá válnunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése