Paradoxonok könyve 58. rész

58. A relativitásparadoxon, más néven értékparadoxon – nincs abszolút érték, viszont elég abszolútként használjuk a relatívat

Tegyük fel, van x vagyonunk, és szeretnénk az értékét évente 5%-kal növelni. Három lényegi problémával szembesülünk: nem tudjuk megmondani, hogy abszolút értékben mennyi az x, sem hogy egy év múlva mennyi az y, így azt sem tudjuk megmondani, mennyi a változás.

Látszólag persze vannak számaink, pl. x dollár, y euró. Viszont 1 dollár egy év múlva már nem 1 dollár, és az euró értéke sem változatlan.

Az abszolút viszonyítási alap keresése eredménytelen: az arany tőzsdei árfolyama napi szinten változik, ahogy az ezüsté, a gyémánté és az olajé is. Az ingatlanok értéke szintén ingadozik, legfeljebb nem napi, akkor negyedéves gyakorisággal. Nem alkalmas etalon a kenyér ára vagy a szakmunkás órabére sem, hiszen a búzatermés és a gazdasági helyzet függvényében ezek is mozognak. A vagyonunk értékét nincs minek alapján meghatározni, kétségtelenül relatív értékekkel van dolgunk.

Mégis nehéz lenne az érték relativitására hivatkozva lebeszélni bárkit a vagyona gyarapításáról. Vagy a bankszámla egyenlegének nyomon követéséről. Nem tudjuk, abszolút értelemben mennyit ér egy dollár? Lehet, de ha egy év alatt jóval több dollárunk lesz, máris megérte a dollárok gyarapításával foglalkozni.

Ha a relativitás senkit nem tántorít el az érték kvázi-abszolútkénti kezelésétől, az erkölcsi relativitás sem kellene, hogy elvegye bárki kedvét az erkölcsi értékek kvázi-abszolútkénti kezelésétől.

Nem tudjuk pontosan meghatározni, mi a heteroszexuális monogámiára törekvés társadalmi értéke? Igaz, de a társadalom fennmaradása mégis csak kézzelfogható előny, amiért már érdemes heteroszexuális monogámiára (házasság előtti önfegyelmezésre, elköteleződésre, hűségre) törekedni.

Nem tudjuk, pontosan mennyit ér fő szabályként igazat mondani és tisztelni a magántulajdont? Igaz, de azt tudjuk, hogy a megbízhatóság boldog életet és köztiszteletet eredményez, azaz megéri megbízhatónak lenni.

Nem számszerűsíthető a világjobbítás hozadéka? Lehet, de egy igazságosabb, boldogabb világ önmagában vett érték. (Világjobbításról természetesen csak akkor beszélhetünk, ha a világ az összes érintett szerint érezhetően jobb lett.) Aki az emberek jólétét növeli, az áttételesen a saját jólétét is növeli, így mindenkinek megéri ezen munkálkodni.

Dr Jekyll szerint a minden érték abszolút relatív, és egyben relatíve abszolút. Mr Hyde pedig arra kéri, hogy lehetőség szerint hagyja őt békében, paradoxonmentesen kamatoztatni a tálentumait. Dr Jekyll arra hivatkozik, hogy értelmiségi, és nem tud másként gondolkodni. Mr Hyde szerint értelmiséginek lenni nem elég a valóság ismeretéhez.

Következik az értelmiség paradoxonja.